Urr György: Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből 1918-1938 (Kassa. Grafika, 1939)

Szövetséget, amely nagyon intenzív működést fejtett ki. Országos dalos ünnepélyek rendezésével a magyar dalkulturának igen nagy szolgálatot tett. Érdekes eseménye volt irodalmi életünknek dr. Szvatkó Pál piros fejléces irodalmi lapja az „Uj Munka", amelyből azonban csak egy szám jelent meg. Valamint a ..Nyitott könyv" című verseskötete, mely négy költő írásait hozta. Wallentinyi Samu szerkesztésében „Hegyvidéki bokréta" címen a kisebbségi magyar írók prózai antológiája, „Uj magyar lira" címen pedig a költők antológiája jelent meg. 1934.-ben az ötvenéves fennállását ünneplő lőcsei „Szepesi Történelmi Társulat" a régi Szepesmegye történelmét tárgyaló kiadványuk kiadása mellett nagyszabású kulturális működést fejtett ki. 1933.-tól a kisebbségi magyar könyv megjelent a budapesti könyvnapon. A Kazinczy Könyvkiadó önálló sátort állított fel. A Magyar Minerva szerkesztősége és a Toldy Kör pedig a „Studium" sátrában vett részt kiadványaival a könyvnapon. Kulturális művelődésünk leghatározottabb eszköze az iskola. A kisebbségi magyarságnak főiskolája nem volt. 953 főiskolai hallgató cseh és német egyetemre járt. 856 elemi iskolának 129.158 tanulója volt és hat középiskolának 5.204 tanulója az 1937.-es állapot szerint. A magyar pártok 1921.-ben Kassán felállították a kulturreferátust, melynek feladata az összes kulturális ügyek intézése volt. Minden kulturális ügy ezen keresztül intéződött az elmúlt húsz esztendőben. 8