Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) szereli, azt csakis a hatalomban nekik jutott csekély részesedés naiv túlbecsüléséből eredő tévedésnek tudhatjuk be. Nekünk, szlovenszkói magyarságnak, ez az új berendezés egy új ökölcsapás lesz. A választási geometria segélyével majdnem kiszorultunk a parlamentből, — a népszámlálás erőszakos eszközével és módjával megnyirbált kultúrális kisebbségi jogainkat megszüntetik és elszlovákosítják iskoláinkat, a békeszerződésellenes bírósági kerületi beosztásokkal az igazságszolgáltatásban igen sok helyütt elkobozták nyelvi jogainkat. Most rá kerül a sor a közigazgatásban való érvényesülésünk teljes háttérbe szorítására is. Eddig ugyanis a nagymegyékben, számarányunk minden letörése mellett, a magyar kisebbség mégis csak szóhoz jutott, mert minden nagymegyében volt az ellenzéknek és a magyarságnak legalább annyi képviselete, mint amennyi most már csak az egész országra kiterjedően várható. A kontemplált reform mellett ugyanis legfeljebb 6—7 önkormányzati képviselőre számíthatunk, tehát a magyarságnak a közigazgatási élétben való szerepe a mainak egyötödére szorul le. Már a nagymegye rendszer Szlovenszkó virágzó városainak fejlődését és gazdasági érdekeit hátrányosan érintette, az új közigazgatási tervezet mellett azonban elsősorban Kassa, de Szlovenszkó több jelentős gócpontja: Eperjes, Rimaszombat, Komárom, Nyitra stb. a falusi élet csendjére lesz kárhoztatva. A demokratikus kormányzás, — amelynek hangoztatásával oly sokszor visszaélnek, — a népek önsorsa intézésében való jogát és e jognak megvalósítását jelenti, — az ennek látszatát viselni akaró és behozni szándékolt reform ellenben csak a volt osztrák örökös tartományok — látszat-alkotmányának — nemzetiségi letöréseket célzó másolata, oly rendszer feltámasztása, mely fölött az évek és a forradalmak dübörögve haladtak már át. A világháború, még a győztes államok diktátumai sze rint is, a népek lelkiismereti és politikai szabadságért( ?) folyt és ime, itt az eredményi 77