Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)
I. rész. Politikai beszédek
A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) Ez volt az oka annak, hogy ezen megállapodást részünkről betartva, várakozó álláspontra helyezkedtünk, gyűléseket nem tartottunk, a nemzeti párt munkáját gátolni nem akartuk. Nem akarjuk ezt ma sem. Azonban egy oly parlamenti ülésszak megnyitása előtt állunk, amelynek munkaprogramja Szlovenszkó népeinek létérdekeit érinti és ez teszi kötelességünkké, hogy állásfoglalásunkat az általános zűrzavarban újból világosan kifejtsük és indokoljuk. Miért nem csatlakozik a ker. szoc. párt a polgári többséghez? Az eseményeket messzebbről szemlélő szemében esetleg meg nem értéssel találkozik az, hogy miért nem csatlakozik oda egy polgárinak tekintett és kimondottan keresztény párt oly kormány támogatóihoz, amely kormány programjában a polgári érdekek védelmét hirdeti és amelynek tagjai sorában most már a köztársaság több nemzetiségéhez tartozó egyének, sőt katholikus papok is vannak ? Igaz, hogy ezek a tények azt a látszatot keltik, hogy az eddigi szélsőséges szocialista irányzat a keresztény polgári árnyalatnak is helyet adott, — mégis a válasz erre az, hogy a hegyek csak messziről kékek és valóiában, a kormányzás végső célját illetően, változás nem történt. Velünk, köztársaságbeli magyarokkal szemben, legalább semmi esetre sem. A kormányzás továbbra is a forradalmi országgyűlés által a kitűzött végcél, a centralizmus teljes kiépítése felé halad s csak az efelé vezető utakon tesz egy kis kerülőt. Nem akarok itt most újra a német, a cseh és a szlovák általános gazdasági, de különösen ipari érdekek ellentétéről hoszszabb fejtegetésekbe bocsátkozni, mert ezt már más alkalmakkor többször megtettem, csak arra mutatok rá, hogy a kormánynak a szlovákok felé való kanyarodása a most jelölt cél felé való haladását, a polgári többség megteremthetése végett, kényszerűségből, kissé hosszabbá tette ugyan, de meg nem változtatta. A készülő közigazgatási reformról. A belpolitikának a közeljövőben kétségtelenül legfontosabb problémája ugyanis Szlovenszkó kormányzásának új rendje. 75