Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

Várospolitika (Kassa város életéből) szabad oktatása, nem elegendőt a színészet támogatása szempontjából. A színészetet illetőleg pedig nemcsak anyagi támogatást kérek. A kassai színházat a város régi, lakossága építette. Nagyobbára ma is az tartja el. A legminimálisabb méltányosság azt kívánja, hogy a szlovák és a magyar színház egyjorma elbánásban részesüljön és a város vezetőségének kötelessége odahatni, hogy a szezonok váltogatva ágy osztassanak be, hogy egyszer a szlovák, máskor a magyar színészetnek jusson a színházlátogatás szempontjából kedvezőbb időszak. Tekintettel a tárgysorozat óriási voltára egyéb kérdések fejtegetésébe most nem akarok belebocsátkozni. Megengedik talán az egyes ügyosztályok igen tisztelt vezetői, hogy egyes általam észlelt fogyatékosságokra alkalmilag külön felhívjam szíves figyelmüket. Amiket orvosolhatnak aztán, saját hatáskörükben sokszor úgy is, mint Karlsbadnak egy még békeidőben volt polgármestere. Gyakran elnéztem, hogy ez az úr naponta végigsétálta a várost és szép szóval, vagy erélyesen rendet, tisztaságot, udvariasságot, előzékenységet teremtett és tapintatos szavaival felébresztette a város iránti szeretetet, a város érdekeinek óvását, sőt dédelgetését polgártársai lelkében. Megjegyzéseimben engem sem vezetett más, mint szülővárosomnak mélységes szeretete, azért kérem, hogy a városi politika gyakorlása és fejlesztése során a város vezetősége az elmondottakat vegye figyelembe, az elhangzott óhajokat váltsa valóra. Ennek reményével az előterjesztett költségvetést, a részletes tárgyalás alapjáúl, elfogadom. 380