Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

Várospolitika (Kassa város életéből) pedig az állam hozzájárúlásával létesítendők és az új épületek emelésekor a városra eső kiadások, ez új épületek megfelelő bérjövedelméből törleszthető hosszú lejáratú, az állam állal garantált, amortizációs kölcsönnel volnának fedezhetők. Addig is azonban, amig ez bekövetkezik a városnak oda kell hatnia, hogy ezen vagyontárgyai a katonai kincstárral kötendő, méltányosabb, újabb egyezség útján a mai gazdasági életviszonyoknak megfelelően jövedelmezzenek és a laktanyákban létesített azok a helyiségek (üzletek, lakások) amelyek katonai célokra ilykép nyílván nem szükségesek, a városnak teljesen engedtessenek vissza. Ebbe a kategóriába tartozik a volt Lajos-, most Gajdajürdő és telep, amely a városnak egyik értékes ingatlana és amelybe a közelmúltban eszközölt átalakításkor a város, csak faanyagban, háromszázezer koronával többet ruházott be, amelyből azonban tudtommal a város eddig jövedelmet nem lát, bár a telep átengedésén és a beruházásokon felül a városi lakosság a fürdőszezon alatt annak fenntartásához igen tekintélyes összegekkel j árúi, amely tehát föltétlenül rentábilis üzlet, amit igen nagy hiba volt a városnak saját kezeléséből kibocsátani és annál kevesebb oka van azt úgyszólván díjtalan használatra átengedni. A legfontosabb azonban a községi pótadó kérdése. Ma az a helyzet, hogy a város nemcsak, hogy kisegítést nem kap, hanem hogy a pénzügyigazgatóság havonkint átutal ugyan a befolyt adókból egy bizonyos összeget, de nem a szükséglet, hanem saját belátása szerint. Egy az 1926-ban elkészült hátralék kimutatás szerint a pótadó hátralékok összege úgy aránylóit az egész adóhátralékhoz, mint 17 : ioo-hoz. Az említett időszakban eszközölt hozzávetőleges becslés szerint ez a pótadó hátralék állítólag oly nagy, hogyha ez befolynék, elég volna a város összes adósságának kifizetésére. Mondjuk azonban, hogy ez a hozzávetőleges becslés túlzott, hogy annak háromnegyedrésze ma már egyáltalában be sem hajtható. E becslés szerint még akkor is 8—10 millióra tehető a várható, behajtandó hátralék. A most folyó adóévben a százalékos arány még ugyanaz, az adózás pedig 376