Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

Várospolitika (Kassa város életéből) gyává tenni, azok sovány eredményeinek vizsgálatát a közgyűlés és pártunk szakértőbb szónokainak engedem át, kutató szememet csak arra irányítom, hogy e költségvetés számerdejéből reánk meredő sivár pénzügyi helyzetből hogyan lehetne, habár lassan is, de mégis kivergődni, vérszegény községi, gazdasági, szociális és kultúrpolitikai életünkbe mivel lehetne frissebb, egészségesebb vérkeringést hozni. Nem feladatom és nem is érzem feljogosítva magamat arra, hogy erről én adjak programot, ám de a költségvetés tanúlmányozgatása közben felmerült gondolataimnak párszóval kifejezést adni, mégis kötelességemnek vélem. Látom azt, hogy a városi közművek hatalmas üzeme a tervbe vett beruházásokra elegendő összeget a nagy jövedelemből eddig nem tartalékolt, látom, hogy az erdő-, mező- és szőlőgazdaság, a nagy beruházási szükségletek mellett, aligalig ad, a vagyonhoz képest, valamelyes jövedelmet, — a pótadókhoz kínos-keservesen, bizonytalan részletekben jut csak hozzá a városi pénztár és így esik meg, hogy mig a költségelőirányzatok keretein belül az egyes ügyosztályok munkálatokat foganatosítanak, munkákat adnak ki és kereskedőink, iparosaink a rendeléseknek, a munkálatoknak eleget is tesznek a pénztár többnyire oly üres, hogy négvszer-ötször is el kell küldeni azt, aki a már megdolgozott, jogosan járó, sőt ki is utalt pénzért jelentkezik. Ebből a városunk törzsvagyonához, lakói áldozatkészségéhez, a lakosság nagy megterheltetéséhez és múltjához teljesen méltatlan állapotból a város lakosságát ki kell vezetni. Ha az okokat keressük, amelyek a várost az immobilitás ebbe az állapotába juttatták, úgy azt fogjuk látni, hogy különösen az államfordúlat utáni gyakorlatlan és kapkodó, szocialista célokat szolgálni vélő adósságcsináló rendszer vitte bele a várost katasztrofális helyzetébe. Ezek az adósságok túlnyomó részükben még ma is megvannak, a felvett tőkék azonban terméketlenül tűntek el a hozzá nem értők által űzött gazdálkodás homokjában. Az erdőüzem érdemes vezetője hü képét adja a múlt gazdálkodási rendszer okozta károknak és megmagyarázza, hogy 374