Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

Várospolitika (Kassa város életéből) tartjuk, a városi vagyon pontos értékelése mellett, a mérleg felállítását és a leggondosabb takarékosság mellett a kiadások apasztását, a bevételeknek pedig nem a városi pótadónak a végső határig való emelése útján való biztosítását, hanem a város erdő, mező, szőllő birtokai és közművei bevételeinek fokozását és e bevételeknek a városi kiadások apasztására való fordítását. — Ugyanezen célra halaszthatatlan teendőnk­ként jelentkezik továbbá, hogy a város elöljárósága az állam­tól járó és már régen esedékes nagy összegű követeléseit a legsürgősebben, ha másként nem megy, per útján hajtsa be és gondoskodjék arról is, hogy a város terhére horribilis ösz­szegben előírt vagyondézsma a való helyzettel arányban álló minimumra szállíttassák végre le és a céltudatos városi gazdál­kodást ennek a bizonytalan helyzetnek veszélye tovább ne fe­nyegesse. Intézkedjék továbbá a város vezetősége az iránt is, hogy a város a további építkezési kötelezettségek alól mentessék fel, mert amint a Polgármester Ur is kiemelte, a rendőr- és postaigazgatóság részére szolgálandó, valamint — a premontrei kert, — a Nyár-utcai értékes telkeknek ingyen vagy olcsón való átengedésével ezirányú kötelezettségének a város már a legmesszebbmenően eleget tett és vagyoni állapotának stabili­zálása előtt ily irányú újabb kötelezettséget magára egyálta­lában nem vállalhat. A kultúrális célból kívánatos építkezések elől azonban természetesen nem zárkózhatik el és ha a város felső és alsó végén építeni szándékolt elemi iskolák létesítését pártunk sem ellenzi, elsősorban mégis a belvárosi iskolák rendezését kí­vánja, amely a legolcsóbban és legcélszerűbben akként volna keresztülvihető, hogy a Hviezdosláv-utcai iskolaépület II. eme­lete felhúzatnék és ezáltal a Hunyadi-utcai elemi iskola is a párhúzamos tanítás okozta és á gyermekek egészségét is ve­szélyeztető túlzsúfoltságtól mentesíttetnék és úgy a szlovák, mint a magyar osztályok ilykép kellően elhelyezhetők és a zavartalan tanítás biztosítható volna. Az iskola építéseknél az elsősorban megoldandó kérdések sorába tartozik még a gimnázium magyar osztályainak önálló épületben való elhe­lyezése is. — A gimnázium épület annak idején 500—600 diák 368

Next

/
Thumbnails
Contents