Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

Interp. a magyar nyelvnek a pénzügyi hatóságok előtti használata tárgyában 9. A pénzügyi hatóságok előtti nyelvhasználati jog. Interpelláció a Pénzügyminiszter Űrhöz. Benyújtják: Dr. Grosschmid Géza szenátor és társai a magyar nyelvnek a kassai, rimaszomb'ati, nyitrai és gálszécsi járásbíróságok területén működő pénzügyi hivataloknál való használata tárgyában. Miniszter Űr! A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1929. január 15-én 30368. sz. alatt hozott ítéletében kimondotta, hogy a kisebbségi nyelv használata tekintetében két szempont döntő. Az egyik az, hogy az illető járásban 200/0 kisebbség legyen, a második pedig az, hogy ennek a 200/0-OS kisebbségnek a megléte jog szerint ki legyen hirdetve. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság álláspontja szerint a kihirdetés az Állami Statisztikai Hivatal közleményeiben történik. Minthogy pedig a rimaszombati járásbíróság kerületét megváltoztató kormányrendelet nem tartalmazott olyan intézkedést, hogy a területi beosztás folytán előállott új nemzetiségi arány a Statisztikai Llivatal által közzététessék, a népszámlálásnak eddigelé közzétett eredménye ezentúl is mérvadó a bírósági járások nyelvi minősítésének létezésére és megszűnésére nézve. Az Igazságügyiminiszteriumnak 1926. évi 555. sz. rendelete tudvalevően megváltoztatta a kassai, rimaszombati, nyitrai és gálszécsi járásbíróságok terűletét, amely intézkedés a lakosság nemzetiségi arányait is megváltoztatta. Az így beállott új arányt azonban hivatalosan nem tették közzé és különösen nem publikálták az Állami Statisztikai Hivatal közleményeiben. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság fent ismertetett ítélete következtében tehát nem lehet és nem szabad a bírósági járások területének megváltoztatására való hi317