Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika

Interp. a magyar nyelvnek a pénzügyi hatóságok előtti használata tárgyában 9. A bíróságok előtti nyelvhasználati jog. Interpelláció az Igazságügyminiszter és Belügyminiszter Urakhoz. Benyújtják: Dr. Grosschmid Géza szenátor és társai a magyar nyelvnek a kassai, rimaszombati, nyitrai és gálszécsi járásbíróságok területén való használata tárgyában. Miniszter Urak! A Legfelső Közigazgatási Bíróság 1929. január 15-én 30368 sz. alatt hozott ítéletében kimondotta, hogy a kisebbségi nyelv használata tekintetében két szempont döntő. Az egyik az, hogy az illető járásban 200/0 kisebbség legyen, a második pedig az, hogy ennek a 200/0 kisebbségnek a megléte jog szerint ki legyen hirdetve. A Legfelső Közigazgatási Bíróság álláspontja szerint a kihirdetés az Állami Statisztikai Hivatal közleményeiben történik. Minthogy pedig a rimaszombati járásbíróság kerületét megváltoztató kormányrendelet nem tartalmazott olyan intézkedést, hogy a területi beosztás folytán előállott új nemzetiségi arány a Statisztikai Hivatal által közzététessék, a népszámlálásnak eddig közzétett eredménye ezentúl is mérvadó a bírósági járások nyelvi minősítésének létezésére és megszűnésére nézve. Az Igazságügyi minisztériumnak 1926. évi 555. sz. rendelete tudvalevően megváltoztatta a kassai, rimaszombati, nyitrai és gálszécsi járásbíróságok területét, amely intézkedés a lakosság nemzetiségi arányait is megváltoztatta. Az így beállott új arányt azonban hivatalosan nem tették közzé és különösen nem publikálták az Állami Statisztikai Hivatal közlönyében. A Legfelső Közigazgatási Bíróság fent ismertetett 315