Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A harmadik nemzetgyűlés időszaka (1929 okt. - napjainkig) ház, meg aztán a mi falvaink és városaink népe, a mi iparo­saink, a mi kereskedőink, a mi intelligens osztályunk minden foglalkozási ágból mind a mi erőnk, a mi erősségünk, ha egy­másra talál.« Hirdettem, hogy nekünk, keresztényszocialisták­nak, meggyőződésünk az, hogy a különböző világfelfogású, nyelvű és foglalkozású őslakosságnak vallási és nemzeti kü­lönbség nélkül együtt kellene mennünk, nemcsak a mandá­tumok számának lehető szaporításáért, de magáért Szlovenszkó egész népéért, mindig, és mindenütt. Tíz hosszú éven át, sok súlyos kritika és támadás ellenére, ebből a felfogásomból és meggyőződésemből sohasem enged­tem és a pártprogram és párthűség betartása mellett, de ez az érzés hatotta át pártpolitikai tevékenységemet is és ma, amikor pártjaink végre újra egymásra találtak, boldog vagyok törekvéseim részleges megvalósításának láttán és hiszem azt is, hogy amint a magyar testvérpárttal és a szepesi néme­tekkel e választási küzdelemben immár együtt vagyunk, úgy ha a szenvedések és csalódások árán is, de a szlovákok egye­teménél is, eljön a megértés órája. így, nem változott érzelmekkel, az egyetértés, egyet­akarás felemelő érzésével köszöntöm itt a Magyar Nemzeti Párt vezérét, Szentiványi Józsefet, ezzel az érzéssel üdvözlöm úgy mind a három párt itt megjelent illusztris képviselőit, vala­mint a mélyen tisztelt választóközönséget is és a választói nagygyűlést ezennel megnyitom. 205

Next

/
Thumbnails
Contents