Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) akarta, hogy az embereket ne élettelen tárgyakként tologassák egyik államból a másikba, hanem, hogy igazán a népek szabad rendelkezése alapján alakúljon ki az új világrend. Hamarosan és csalódottan távozott, — csalódásába bele is halt. A békeszerződések nem az ő elgondolásai szerint jöttek létre. A győző hatalmasok azonban iparkodtak úgy feltüntetni egyideig a dolgokat, mintha a békediktátumokkal tényleg nemcsak hatalmi érdekeiket, de az emberiség általános érdekeit akarnák szolgálni. Létrehozták a Népek Szövetségét és számtalan konferencián és kongresszuson iparkodtak ezt a beállitást megvédeni. Nagy szavak tartották ébren a legyőzöttek szunnyadó reménységeit. Egy másik amerikai elnök, Harding, a világ testvériesüléséről álmodott, — s a washingtoni első leszerelési konferencia alkalmából a híres angol tudósító: H. G. Wells remélte, hogy itt az emberiség sorsa fordúlópontra jut és tudósításait a »Béke reménye« címen adta ki könyvalakban. Ezen konferencia alkalmából tartott ünnepségek egyikén Arlingtonban, a hősök temetőjében, az amerikai »Ismeretlen Katona« temetésének ünnepségén, az elnök teljes megindúltsággal tartotta azt a hatalmas beszédjét, amelyben azt hirdette, hogy »az amerikai harcos nem valamely nép elleni gyűlöletből küzdött, de magát a háborút, és a hódítást gyűlölte és a belátás és igazságosság törvényének kiküzdéséért esett el.« A »Mi Atyánk-«kal végezte be beszédét és erre a törvényre vonatkoztatta imáját, hogy: »jöjjön el a Te országod!« Azóta a hiszékenyek reménysége nőtt, Locarnón — Párison és Londonon keresztül, az igazságosság hirdetése mellett évrőlévre, de a külsőségek mellett, a való érzés és mindaz, ami a világban kicsiben és nagyban történt, mind ennek az ellenkezője! — A kiengesztelödés reménységét a hatalmi érdekek erőszakossága háttérbe nyomja és a y>quieta non movere« kényelmes elve mögé szeretnék a jövő alakulásoktól rettegő lelkiismeretüket biztonságba helyezni a ma urai. Az öreg Briand pár nap előtt, Genfben, nem beszéit már Locarnóról, nem is locarnói szellemtől áthatva, hanem egy járadt és únott szólásmóddal fejezte ki a győzők igazi 164