Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) A községek és városok gazdasági helyzete. Nincsenek azonban kedvezőbb gazdasági helyzetben az itteni községek és magánosok sem. A városi pótadót pl. mát pár év óta az állam szedi be. Ennek elszámolása és az egyéb adórészesedés kiutalása azonban egészen a pénzügyigazgatóság belátásától függő. Annyit utal ki, amennyit fótiak lát. — Tudnék példákat felhozni arra, hogy tekintélyes városok sokszor a hónap 31-én még nem tudják, hogy i-én mily összegű ellátmányt fognak kapni és így a városi és községi háztartások egészen labilis alapra helyezettek. Kézben ,tartja ugyan ilykép a hatalom a községeket, azonban öntudatos várospolitikát, előrelátó gazdasági berendezkedést és ez alapon a községi élet egészséges fejlődését, ez a rendszer kizárja. A le nem tagadható gazdasági válságból folyólag az 1924. évi 235. t. c. adó leengedést helyezett az adóktól fulladozó polgárságnak kilátásba. A beadott kérvényeknek azonban nincs halasztó hatályuk és így a hátralékokat, ezekre való tekintet nélkül kíméletlenül behajtják és nem hinném, hogy a kérvények 50/0-a el lenne eddig intézve, kedvező elintézésről pedig eddig még senki sem dicsekedett előttem. Nem akarom azt mondani, hogy e rendelkezések egyedüli célúi a magyar kisebbség gazdasági megrontását tűzték volna ki, — de viszonyaink nem ismerése, figyelemre nem méltatása mégis csak ezt eredményezi. Újabb magyar kisebbségi sérelmek. Ezért indokolt, hogy emeljük fel azt a lepett, amely a téves és káros kormánypolitikát takarja, sőt ne ámítsuk magunkat ezen politika céljai és indokai tekintetében sem. Ez utóbbiaknak illusztrálására újból kezdhetném ugyan az élet minden viszonylatában való panaszaink felsorolását, —- legyen elég azonban ehelyütt csak napjaink újabb, jelentősebb belpolitikai eseményeire utalnom, így arra, hogy az elnemzetlenitő iskolapolitikában újabb lépés a tanítóképző megszüntetésének terve, — az igazságszolgáltatásban a nyelvhasználati jognak a kerületi beosztásokkal történt tényleges megszorítása, a közigazgatásban pedig a megszüntetett megye rendszer útján a soviniszta centralizmusnak való teljes aláreti143