Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) Ám az angol »

fair play« mégis győzött. Ma Írországban tűrhető állapotok vannak. A földbirtok egy része rendes alkú alapján átment azok művelői kezébe és e transakciót tényleg az állam financirozta méltányos feltételek mellett. Ami atrocitás tehát az idők folyamán az ir földbirtokreform kapcsán netalán mégis végbement, az a nemzeti ellentét kirobbanása és nem az agrár reform következménye. A mai Anglia és az ir birtokrendezés. A mai Angliát az ir kérdés megoldásánál — saját jólfelfogott érdekében — a legnagyobb jóindulat, türelem és állambölcsesség vezette. Több mint egy évszázad kellett ugyan ahhoz, hogy a XIX. század elején még mindig a hűbér rendszer alapján álló birtokviszonyokat modern alapokra fektesse, de ebbeli törekvéseiben sohasem tért le a jogosság és méltányosság útjáról. A földeket odajuttatta azoknak, akik azokat megművelik, anélkül, hogy a földtulajdonost megrövidítette volna. Az ir példa, illetve az azzal való szembeállítás, hogy t. i. ellentétben az ottani véres incidensekkel az itteni földreform keresztülvitelével egy földbirtokosnak sem történt bántódása, tehát nem az itteni földreform keresztülvitelének méltányossága és igazságossága mellett bizonyít, hanem amellett, hogy itt semmiféle okból sem volt a nép gyűlölettel eltelve a volt földesurak iránt és hogyha az elnök úr megállapítása szerint senkinek »a hajaszála sem görbült meg«, akkor a nép részéről a múlttal szemben ez a legszebb bizonyítvány és a legnagyobb elismerés. Nem bizonyítéka azonban ez annak, hogy itt a régi birtokosokkal szemben annyi méltányosságot gyakoroltak volna, mint pl. az angol-ir birtokrendezés. A szlovenszkói érdekekkel való nem törődés. A viszonyok ismeretének és méltánylásának hiánya azonban nemcsak e kérdésben, de az itteni, szlovenszkói problémákkal szemben általában, a váltakozó kormányok állandó öröksége. Nem én, hanem a legintrazigensebbnek mondott szlovák centralista, Ivánka Milán dr. állapította meg a Národní Dennikben e napokban megjelent cikkében, hogy »a 139