Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) megfeledkezett. Nyilván nem is tartja érdemesnek ezzel a kis problémával törődni. Az ő szemében mi csak egészen jelen­téktelen, hozzá fel sem érő részletkérdés vagyunk, amely bizonyos fokig legfölebb csak az egyes szakminiszter urakat érdekli, így elsősorban bizonyára a pénzügyminiszter urat, hogy tőlünk is behajtsa az adót, másodsorban a nemzet­védelmi miniszter urat, hogy tőlünk is beszedje az újoncokat. A többihez aztán se neki, se nekünk semmi közünk! A költségvetési törvényből is körülbelül ez tűnik ki. Mert arról van ugyan benne szó, hogy mennyi száz és száz millió kell a hadsereg költsége előteremtésére, arról is, hogy az állam életszükségleteinek fedezésére még mit kell fizetnünk, arról azonban, hogy mindebből a kifejezetten magyar kultú­rális és gazdasági célokra mi jut, — a hatalmas munka meg nem emlékezik. Ámha a miniszterelnök úr, aki az itteni magyarság hely­zetével eddig tényleg, saját személyében, soha sem foglalko­zott, netán ezt ilykép helyesnek is gondolja, mi annál ke­vésbbé! A kisebbségi jogok semmibe vevése. Ha minket a sors ez új állam kereteibe utalt is, a nemzetközileg biztosított nemzetiségi kisebbségi jogainkat sem az ilyen semmibe vevés, sem az erőszak, vagy ravaszság út­ján megszüntetni és eltüntetni nem engedjük. Pedig meny­nyire megakarják szüntetni. Mint mondottam már, most is »kifelejtették« a költség­vetés sok ezernyi tétele közzé beállítani azokat az összegeket, amelyek a magyarságot adózása arányában tényleg megillet­nék. — Zoch püspök úr — akinek »magyarbarát« érzelmei a most folytatott »angol« levelezésből eléggé ismeretesek,*) az­zal vigasztal, hogy majd »jövőre«. Ez a beismerés felment attól, hogy részletezzek. *) Zoch püspök 1927 őszén levelet intézett Rothermere lordhoz, amelyben azzal támadja meg Rothermeret, hogy mostani akciójával ellen­tétbe került testvérével, a háború alatt nagy szerepet vitt Nortcliff lorddal, majd erősítgeti, hogy Csehszlovákia a kisebbségeivel mindenben a béke­szerződésekkel vállalt kötelezettségeknek megfelelően bánik, sőt a ma­gyar kisebbségnek még ennél is többet adtak stb. (?!) (1. A pozsonyi A Reggel című lap 1927 szept. számait.) 135

Next

/
Thumbnails
Contents