Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa története Zsigmond uralkodásától a mohácsi vészig

Ezenkívül az okmány fején lévő színes rajz szerint, a koronás címerpajzsot tartó angyal előbb veres ruháját fehérre változtatta, mellszalagját apró fekete keresztekkel látta el. szárnyait zöldre és hamuszínűre festette. Ezt a címert a polgárság és a közönség, pecsétjén, zászlaján, erődítményein, takaróin és általában mindazon ténykedéseinél és helyeken örök időkön át használhatja, miként az a többi szabad városoknak a jog és szokás szerint meg van engedve. Ugyanezen okiratban a király megadta Kassának azt a privilégiumot is, hogy magisztrátusa Buda szabadalmához hasonlóan, mindennemű okmányára és levelére függesztett, vagy rányomott pecsétjeihez vörös színű viaszt a jövőben mindenkorra használhasson. Kassának Giskra korából egyik emléke a dóm belsejében a déli kettős kapu fölötti oratórium kőkorlátja alatt a falmezőn olvasható latin felirat, amelyben Kassa város kifejezi, hogy Albert király özvegye Erzsébetnek utószülött (posthumus) fiát V. Lászlót (1445—1457) Magyarország törvényesen megkoronázott királyának elismeri. A gót betűkkel vésett latin felirat szövege magyarra fordítva a következő: albis cum differentia, et suppositione trium liliorum auerorum in campo flavo compositum, quibus hactenus ex benefica collatione praedecessorum nostrum divorum hungariae regum, usi estis ex certa nostra scientia innovantes eisdem armis seu Clipeo armorum Coronam auream superaddidimus et incorporavimus, atque iugiter et pe.rpetue in eodem armorum clipeo deferendam superposuimus et dedimus, imo addimus incorporamus, et conferimus . . . ea scilicet ratione, et causa, ut ex hoc constantissime fidelitatis vestre, qua in nostris, et coronae nostrae mullum opportunis obsequiis inviolenter prestitistis ... Quibus quidem armis ... prout et quemadmodum in principio seu capite presencium literarum nostrarum pictoris arte suis appropriatis coloribus depicta sunt, vos

. .. more aliarum liberarum civitatum nostrarum armis utencium, amodo perpetuis semper futuris temporibus in sigillis, cortinis, velis

... ea generaliter in quibuslibet actibus et exercitiis ac locis uti et gaudere ac ea deferre possitis...Concedimus vobis, et eisdem Communitatis vestre, ut hinc inposterum perpetuis temporibus universis quoad huiusmodi, sigillum, seu Sigilla Communitatis Vestre cera rubea uti, cum eademque more Civitatis nostre Budensis . . . sigillare et consignare in pendenti vel in appresso valeatis

... Datum Posonii Feria quarta proxima post Festům Beala Dorothee virginis, et Martyris Anno Millesimo quadringentesimo quinquessimo Tertio. Regni autem Nostri Hungarie Anno Tertio Decimo . . .". — U. o. C. No. 3. 45