Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa műemlékei - A Szent Rozália fogadalmi kápolna

egri püspök Szent Rozália napját, illetve az annak nyolcadába eső vasárnapot jelölte meg. 1809-ben katonai szertárnak s 1812-ben katonai gabonaraktárnak használták e kápolnát. Csech István kassai püspök (1821—1831) rendbehozatta s azóta többször restaurálták. A kápolna 1898-ban új toronytetőt kapott. E torony egyik harangját 1916-ban háborús célra elrekvirálták. A fogadalmi kápolnát legutóbb 1927-ben újították meg. A kápolna szabályos nyolcszögű alapon kupolás épület, négyszögű előcsarnokkal, az északi és déli oldalról egy-egy nagy ablakkal. Az előcsarnok földszintjén a Szent sír fülkéje, emeletén a karzat van s efölött a torony emelkedik. A harmóniummal ellátott karzatra s a torony harangjához a külső falon vasajtó nyílik. A kápolna belseje. A csinos barokk templom ízlésésen kiképzett belsejében a szentély oltára a Madonnát ábrázolja ívalakban a régi pestis elleni latin antif

ona első versszakával: „Stella coeli extirpavit Quae lactavit Dominum Mortis pestem, quam plantavit Primus parens hominum." Régi magyar verses fordítása: ,,Az egeknek szép csillaga, Ki az Urat szoptatta, A halálnak meg-fojtotta Mérgét, kit Ádám hoza." Az oltárnak üveggel elzárt menzáján Szent Rozáliát ábrázoló szobormű látható. Az oltár mögé vezető ajtókon Szent Zorárd és Szent Benedek mártírok képe alatt lévő latin szöveg magyarra fordítva: „Szent András Zorárd, Szent István magyar király idejében, a Nyitra melletti Zobor hegyen remeteéletet élve, vértanúként halt meg." „Szent Benedek, Szent András Zorárdnak tanítványa pogány rablók által súlyosan megsebesítve, Trencsén fölött a most Szkalka alatt folyó Vágba vetve, mártírhalállal halt meg." Az oldalfalakat a négy evangélistának ovális keretekbe foglalt képe s a déli oldalon egy jótékony adakozó fogadal.407