Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa műemlékei - A görög szertartású róm. Katolikusok Szűz Mária temploma

maculata-képpel. 10. Jézus és a siránkozó asszonyok. 11. Jé­zus intelme a jeruzsálemi asszonyokhoz. 12. Veronika kendőt nyújt Jézusnak. 13. Jézus elesik a kereszt alatt. 14. Jézust ruháitól megfosztják. 15. Jézust keresztre feszítik. 16. Jézust a sírba teszik. A GÖRÖG SZERTARTÁSÚ RÖMAI KATOLIKUSOK SZŰZ MÁRIA-TEMPLOMA. A Rákóczi-kőrút és a Szent Imre-utca sarkán. Története: A kassai görög szertartású katolikusok azelőtt mint leányegyház a zdobai plébániához tartoztak. A hívek számának szaporodásával dr. Tóth Miklós eperjesi püspök 1851 augusztus 15-én önálló kápláni állomást létesített. 1852­ben a hitközség a helyi káplán részére plébániát építtetett. E lelkészi állomást a vallás- és közoktatásügyi magyar kor­mány 1871 augusztus 20-án plébániai javadalommá rendszere­sítette 775'50 frt. évi fizetéssel, amelyhez Kassa városa 40 forinttal és 33 ürköbméter fával járult hozzá. Mivel a hitköz­ségnek külön temploma még nem volt, az istentiszteleteket rendszerint a szemináriumi templom egyik mellékkápolnájá­ban, némelykor a premontreieknél, vagy a Szent Mihály-ká­polnában tartotta meg. Midőn Tóth püspök 1879 november 24-én Viszloczky Gyula szentszéki tanácsost kassai plébános­nak kinevezte, az új plébános megalakította az egyháztaná­csot és azonnal hozzálátott a már eddig összegyűjtött adomá­ny okból, a paplakkal szomszédos telken egy kéttornyú temp­lom építkezéséhez. Az alapozás munkáját megnehezítette az a körülmény, hogy a telek a belvároson kívül, az egykori várerődítmények törmelékével kiegyengetett mocsaras terü­let volt s emiatt a talajt előbb két méter hosszú tölgyfa­cölöpökkel kellett az alapok elhelyezésére alkalmassá tenni. Az alapkövet 1882 április 25-én áldották meg. A templomot a megtervező Kolatsek Vilmos építész Schmidt Lajos társával 1886-ban építette föl annyira, hogy ezt ugyanezen év decem­ber 26-án már fölszentelhették. A két torony kiépítését anyagi eszközök híján későbbre halasztották s újabb közadakozás­ból, amelyhez Andrássy Dénes gróf 3.000 forinttal járult, 1896­ban hajtották végre Kolatsek Vilmos és Wirth József épí­tészek. Ugyanebben az évben három harangot önttetett a hit­.397

Next

/
Thumbnails
Contents