Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa műemlékei - A szeminériumi, azelőtti ferencrendi templom

volna,. 1779 április 25-én tűzvész pusztította el a zárdát, a templom és a torony tetejét, óráját és 4 harangját. A tűzkár helyrehozatala négy esztendei munkát igényelt. TI. József császár a ferencrendiek zárdáját 1787 október 6-án feloszlatta s a rendtagoknak Kassát el kellett hagyniok és szétszéledniök. Csupán Swoboda Sebaldus atya maradt vissza, akit a város évi 100 tallér fizetéssel katechétának al­kalmazott, s akire a templom és a zárda épület gondozását is bízta. I. Ferenc király 1804-ben megalapította a kassai egyház­megyét s a papnevelő intézet céljaira a ferencrendiek templo­mát és kolostorát jelölte ki. A templomot 1810-től 1818-ig katonai éléstárnak foglalták le. Kijavításával 1820-ban készül­tek el. 1826-ban Csech István kassai püspök kérelmére XII. Leó pápa a templomnak Páduai Szent Antal napján búcsút engedélyezett. A templomot 1886-ig a kassai görög katolikus hitközség is használta istentiszteleti céljaira s a dóm restau­rálása idején 1877-től 1896-ig püspöki székesegyház is volt. Belsejét a benne 1939 óta lelkipásztorkodó ferencrendiek 1840­ben megújították s a bejáratnál lourdi barlanggal látták el. A templom külseje: A Kassára telepített ferences atyák temploma eredetileg tisztán csúcsíves stílű volt. Mai alakja az 1718—1724-iki átalakítás eredménye. Négyszöletes tornya az apsis és a sekrestye mellett emelkedik, ami a kolduló rendek templomainak egyik jellegzetes vonása. Szépen ki­képzett barokk homlokzata ízléses díszítésű. A két kompozita oszloppal ékesített főkapu felett Kassa város címerét látjuk, felette pedig egy barokk díszítéssel keresztezett mély fülké­ben Jézus keresztrefeszítését a latrokkal s a kálváriái alakok­kal ábrázoló gyönyörű reliefet. E relief közepén Y alakú kereszten függ a Megváltó, oldalt a T betűhöz hasonló ke­reszteken a két lator. E kődombormű a régi homlokzatból maradt fenn, amelynek csúcsíves stílusáról a karzaton ma is látható pillércsonkok tanúskodnak. Kompozíció és kidolgozás tekintetében e relief fölülmúlja a dóm nyugati kapuján lát­ható hasonló tárgyú domborművet. A homlokzatot Szent Fe­renc és Páduai Szent Antal, az oromfal szélét Szent Klára és Szent Margit szobrai díszítik. Az oromzat legfelső fülkéjében az angyalokkal körülvett Madonna kőszobor alakja kifeje­zője s emléke annak, hogy e templomot, miként a Szent Fe­378

Next

/
Thumbnails
Contents