Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa műemlékei - A Szent Mihály-kápolna

dékeiből, a nemes tanács Patschner Imre bírósága alatt, az egyház közjavára készíttette az üdv. 1557-ik évében." Az Orbán-torony harangja a kegyúr eskütételénél megszólal. A Szent Orbán-harangot, mivel tengelye már elkopott s ferdén mozgott, a kassai Tárkányi Béla műlakatos és harangöntő cég 1926-ban csapággyal látta el. A SZENT MIHÁLY-KÁPOLNA. A Szent Erzsébet dóm déli oldalán, közvetlen szomszédságában emelkedik a Szent Mihály-kápolna. Építése korát pontosan megjelölni nem tudjuk. A legnagyob valószínűség szerint a 14-ik század első felében épült. Egyes műtörténészeink e kápolnát egy félbehagyott nagyobb templom szentélyének tartják, amelynek diadalívét elfalazták s így kapta a homlokzata a mai formát. Mások szerint eredetileg temetőkápolnának épült, oly rendeltetéssel, hogy sírkamrájában elhelyezhessék azokat az emberi csontmaradványokat, amelyek a dóm mellett elterülő kicsi terjedelmű temetőben, új sírok ásása közben felszínre jutottak. Ez utóbbi föltevést támogatja a kápolna neve is, amennyiben Szent Mihály főangyal, a ,,princeps animarum", ,,a lelkek fejedelme", a ,,praepositus paradisi", ,,a mennyei paradicsom feje", a halottak pátrónusa volt, ezért a temetőkápolnákat ősidőktől fogva az ő tiszteletére szentelték. Erre utal a kápolna kapuja fölötti tympanonban Szent Mihály angyalnak, a ker. ikonográfiában már a XII.—XIII. században gyakran előforduló „lelkeket mérlegelő" ábrázolása és a kápolna pinceszerű sírkamrája. Legelső írott okmányunk a Szent Mihály-kápolnáról 1452-ből maradt reánk. Ebből megtudjuk, hogy a városi levéltárban őrzött, 1428-ban kelt alapító okmány szerint Schönnelzer Miklós, nejével Borbálával együtt végrendeletileg egy szőlőskertet hagyományozott a Szent Mihály-kápolnának az Oltáriszentség előtt állandóan világító öröklámpa részére. A kassai tanács az 1508-ban kiállított okirata szerint e kápolnát északi oldalán áttörve a falat s lebontva az egykori sekrestyét, oratóriumot és csigalépcsőt, Szathmáry György pécsi püspök, Kassa szülöttje, később prímás és főkancellár, 370