Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa műemlékei - A Szent Erzsébet Dóm

hessen-rheinfelsi herceg leányát, Sarolta Amáliát. Ezután Bécsben lakott, majd nemsokára Sárosban telepedett le s nagysárosi kastélyában és eperjesi házában csendes visszavonultságban töltötte napjait barátai körében. Barátai között, az akkor főhadbiztosi minőségben Eperjesre küldött Bercsényi Miklós grófot méltatta legbensőbb bizalmára. E magányban kereste fel Rákóczit 1700-ban XIV. Lajos francia király követe, Villars, azzal a titkos ajánlattal, hogy ura hajlandó az erdélyi fejedelemség visszaállítása érdekében vele szövetkezni s őt támogatni. E titkos összeköttetést, a Rákóczi bizalmas levelével Franciaországba küldött Longueval hadnagy a bécsi kormánynak elárulta, mire Rákóczit 1701 április 18-án sárosi otthonában elfogták s Bécsújhelyben fogságba zárták. E fogságból Lehmann kapitány segítségével még az év november 17-én kiszabadult s Lengyelországba menekült. Itt találkozott a szintén kimenekült Bercsényivel, aki a francia udvar támogatásával szervezni kezdte a csakhamar megindult szabadságharcot. 1703 június havában Vereckén átjött a lengyel zsoldos sereg, Rákóczi „Pro Deo et libertate" zászlajával, melyhez csakhamar a magyar nemesség és főnemesek nagy része is csatlakozott. Kassa város 1704 október 21-én meghódolt a fejedelemnek s polgársága még aznap letette a hűségesküt Forgách Simon kuruc generális kezébe. 1706 október 14-én maga Rákóczi is ünnepélyesen bevonult Kassára, ahol ezután gyakrabban tartózkodott s 1707-ben országgyűlést is tartott. II. Rákóczi Ferencet 1704 július 6-án Erdély fejedelmének, 1705 szeptember havában, a szécsenyi gyűlésen, lengyel mintára, a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmének választották meg. E gyűlésen Kassát Győry Ferenc bíró és Wancsay István néptribun képviselték. 1707 június 14-én Ónodon az uralkodó dinasztiát detronizálták. A kezdetben diadalmas kuruc hadjáratot később balszerencse kísérte. Az 1708 augusztus 3-iki szerencsétlen kimenetelű trencséni csata után, a harcokban mindinkább kimerült s közben a franciáktól is cserbenhagyott ország adózó képességének kiapadásához hozzájárult a katonákat tizedelő pestisragály s a lengyel zsoldosok hazamenekülése. II. Rákóczi Ferenc látva, hogy a nemzeti küzdelmet, a siker reményével 356