Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa műemlékei - A Szent Erzsébet Dóm

Az északi kapu keleti oldalára illesztette Kassa vezetősége és közönsége az 1938 július 24-én leleplezett II. Rákóczi Ferenc emlékművet, a fejedelem bronzbaöntött domborművű címerével, mellképével és a templom kőfalába illesztett eme bronzbetűs latin szövegű felirattal: ,,In sepulcro huius avitae Ecclesiae requiescunt in Domino ossa principis Francisci Rákóczi II., matris ejus Hel. Zeriniae et filii Josephi, necnon triům fidelium Sociorum, quos omnes, iníausta sorte per duo saecula patria extorres, grata prosteritas, ex terra diuturni, exilii, devote retulit et die 29. mens. Octobris anni 1906. in loco sacrato, honestissimo cum exequiarum cultu, ad requiem tranquillam, pie ac digne denuo colocavit. Siste viator! Honora tantorum heroum magna merita et praeclaram memoriam! Monumentum hoc posuit Senatus Populusque hujus Civitatis anno Domini 1938." A felirat magyarra fordítva: „Ennek az ősi székesegyháznak a sírboltjában nyugosznak az Űrban II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, édesanyjának Zrínyi Ilonának, fiának Józsefnek és három hűséges társának a csontjai, akiket kegyetlen balsors által reájuk mért két évszázados hontalanság után, a hálás utókor a hosszú száműzetés földjéről kegyeletteljesen visszahozott, és 1906 október 29-én a legfényesebb temetési pompával, szent áhítattal és méltó módon ebben a megszentelt sírboltban helyezett el csendes nyugalomra. Állj meg vándor és tiszteld a nagy hősök nagy tetteit és dicső emlékét! Ezt az emlékművet a város tanácsa és lakossága emeltette az Ür 1938-ik esztendejében." Az emlékművet Sípos Béla kassai építészmérnök tervezte, domborművet Löffler Béla szobrászművész alkotta és a Büchner ércöntő gyár készítette, a feliratot e könyv szerzője írta. A déli kapu inkább csak szobrokkal ékesített építészeti remek. A külső szobrok Nagy Konstantint, Szent Erzsébetet, Xaveri Szent Ferencet és Szent Ágostont, a bravúrosan kiképzett és kápolnaszerűen épített csarnok belsejében pedig középen a szeplőtelen Szűz Anyát, jobbra Szent Adalbertet, Szent Andrást, balján Szent Gellértet és Szent Kálmánt ábrázolják. E bejárat nyugati sarkában állott azelőtt a szkárosi homokkőből faragott csavart oszlopon álló örökmécses a „Mátyás király halotti lámpása". Mivel itt pusztulásnak volt ki328