Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa az Anjou királyok alatt

kolt, efölött mindenkor városbíró és esküdtek ítéljenek a náluk régi időtől fogva szokásos eljárással. Ha a polgárok valamely nemes embert megkárosítanak s a városbíró megtagadná az igazságszolgáltatást, a bíró idéztessék a király elé. A város bírájának, esküdtjeinek és polgárainak tudta és engedelme nélkül idegen jövevény Kassán, vagy ennek külvárosában fekvő telket, házat, épületet, határában lévő szőlőt nem vásárolhat, zálogul nem foglalhat le, vagy örökös birtok címén magáévá nem tehet, sem adósság fizetésre nem kényszeríthet, még a király, a tárnokmester vagy káptalan levele alapján sem. A mondottakra csak a bírák és esküdtek engedélylevele alapján lehetnek az idegenek, a vendégek és udvari emberek feljogosítva. És ha e rendelet ellen ezelőtt történt is valami, a király azt semmisnek nyilvánítja és viszszavonja, ha azt a város bírája, esküdtjei és polgárai meg nem erősítik. A kassai polgárt megidézni, személyét letartóztatni, fölötte ítélkezni, vagyonát lefoglalni, semmiféle idegen bírónak nincs joga, mert fölötte csak Kassa város bírája és esküdtjei ítélkezhetnek. Ha pedig ezek részrehajlók lennének s nem szolgáltatnának megfelelő igazságot, a bíró idéztessék a király vagy tárnokmester elé. (A polgár személyi, vagyoni és jogi sérthetetlensége.) A városban vagy környékén elfogott tolvajok, rablók, vagy más gonosztevők fölött a városbíró és az esküdtek mondjanak ki ítéletet és méltó büntetést. (Teljhatalmú büntető bíráskodás és pallosjog). A kassaiaktól megszökött tolvajt, vagy más gonosztevőt rejtegetni, védelmezni a nemeseknek tilos s ezeket a városnak kiadni a király meghagyása szerint kötelesek. E szabadalomlevélben foglalt azon tilalmat, hogy Kassán pünkösdig csak kassai bort szabad kimérni, Nagy Lajos 1369-ben Szent Jakab napjáig, azaz július 25-ig terjesztette ki. Az 1347. esztendő Kassa történetében arról is nevezetes, hogy ekkor váltotta vissza a magisztrátus Samphleben unokáitól a Felső Kassa nevű földterületet. Erről a jogügyletről Albert biró és a városi tanács az összes polgárok nevében 1347-ben Gyertyaszentelő ünnepe utáni keddi napon (február 6-án) a város nagy függő pecsétjével ellátott okmányt állí32