Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa helyrajzi képe a XVIII. században

Kitűnő a közép-malom melletti fürdő, de sokan látogatják a Bankó-fürdőt is. A XIX. században a kassai erődítmények és bástyák körül húzódó földsáncokat a kassaiak már sétahelynek használják. Ennek a legszebb része a József kaputól a felső kapuig terjed. E század első felében a nagyobb szabású építkezést megakadályozta a napoleoni háborúkkal járó általános leszegényedés, majd pedig a kolerajárvány, a mindenféle elemi csapás, a század közepén lezajlott balsikerű szabadságharc s az ezt követő elnyomatás. Jelentősebb építkezések a század elején: a Kassaegyházmegye püspöke számára a rezidencia elkészítése, a dómot körülövező falnak eltávolítása, 1811-ben a református-és 1816ban az evangélikus templom felépítése. Alt Jakab német festőnek 1839-ben készült festményén a dómnak és közvetlen környékének akkori hiteles képét láthatjuk. A házak még a tetőzetükről az utcára hosszan kinyúló vályús esőlevezető facsatornákkal vannak ellátva. A dóm északi oldalán fönnáll a régi Szent József kápolna, előtte a dóm diadalívéről levett feszület a két kálváriái alakkal s Hartmann József képfaragó Szent Flórián szobrával. A kicsi bolti helyiségekkel körülépített Orbán-torony előtti téren a festő a piaci sátrakat és a vidék népét mutatja be egykorú viseletben. A század második felében, miután Kassa ősi várfalai, árkai és erődítményei majdnem teljesen eltűntek, a vársíkot (glacis) kiegyenlítették, úgy, hogy a belvárossal egy színvonalra jutott, a külváros talajvizét felszárították s területén kerteket létesítettek, házakat építettek, a város keleti részén a „Rét" lápos, mocsaras területén gondos munkával a legnagvobb magyar iránti kegyeletből elnevezett „Széchenyi"ligetet létesítették. 1860-ban Kassa belekapcsolódott a vasúti hálózatba. Midőn 1867-ben a magyar nemzet visszakapta alkotmányát és szabadságát, Kassa városa is mindenirányú fejlődésben oly rohamosan haladt előre, hogy a század végén Felsőmagyarország nagy vidékének központja, mondhatni fővárosa lett s egykori hadászati fontos szerepét fölváltotta a kultúrális, társadalmi, ipari és kereskedelmi jelentősége. Gyors egymásutánban emelkedtek a szebbnél szebb 19 321