Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa helyrajzi képe a XVIII. században

Szendrej István Szőleje, plus quam medjocris — 5. Ezek alat Szilasi Györgyé, Infra mediocris — 4. Ez mellet Kerekjártoé, similiter 9. Ez mellet Franko János Szőleje mediocris — 6. Ez mellet Snajder György Ür Szőleje, mediocris — 7. Ez mellet Bíró Uramé Nztes Vancsai István Uramé. 7. Ez mellet Grotkovszkj parlagja, hatta az Ecclesiára — 12. Ez mellet Gro Márton Successori Szőleje plus quam mediocris 5. Ez alat Mészáros Farkas parlagia — 12. Ez mellet Lojko Mihal Parlagja. 12. Ez mellet Sziszler János Successora parlagia — 12. Az Téli Haraszt alat. Néhai Pomer Mihál Parlagia. 12. Ez mellet Drozdik Samuel Ur Szőleje. Infra mediocres, az alatis az Dér elvette — 9. Ez mellet Praedicator Viczaj Ür Parlagia, régi Parlagh. Kis , és Nagy Soros úgy az Heringes nevő hegyek az Conscriptjobul akkor el marattanak. Ernau János, Surányi István és Csomortányi David."

2

1 A Csermely-völgyben hasonnevű patak egy fűrész- és papírmalmot, továbbá 2 lisztőrlő malmot hajtott. A Csermelypatak a belvárosba érve, a Nepomuki Szent János szobránál két ágra szakadt. Ennek közelében áll az 1720—23-ban épült Immaculáta szobor, az egykori patibulum, vesztőhely, a kivégzések helye. A szoborműtől délre van a katonai őrség épülete és a tűzifecskendő raktára. A Csermely-patak által alkotott sziget közepén, a mai színház helyén volt a kávéház. Kassa polgárai s a vidék nemesei itt tartották farsangi mulatságaikat. Ez épületben állt a kaszinó és déli oldalán 1790-től a színház, melyet alagútszerű átjáró választott el a kávéház épületétől. A patak jobb oldali ágánál húzódtak a gombkötők boltjai, szemben velük a különféle üzlethelyiségekkel ellátott épület, a tréfásan ,,Noé bárkájának" elnevezett emeletes árucsarnok. Ezt az épületet azért hívták így, mert a Hernád áradáskor tényleg vízben állott, ami mindaddig, amíg a folyót nem szabályozták, nem is volt ritka eset. E téren díszlett a városháza, a „praetorium", vagy „Curia civilis", amely 1754-ben már oly rozoga lett, hogy összédüléssel fenyegetett, azért lerombolták s he2

1 „Conscriptio Vinearum Cassoviensium in A. 1718. Per Dnos Joane Ernau, Steph: Suranj et David Csomortánj." — Kassa v. lt. 18742. sz. 318