Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa régi épitményei

gyulladt ki a Mészáros-utcán Schifter Bertalan polgár háza és oly rohamosan terjedt néhány óra alatt, hogy a városnak csaknem a fele lett a lángok martaléka. Felrobbant ekkor a Forgács-kapu közelében lévő puskaportorony is és szétvetett falaival, köveivel, óriási pusztítást vitt véghez épületekben és emberéletben egyaránt. Egykorú feljegyzés szerint a felrob­bant 150 tonna puskapor 50 katonát és 50 polgárembert meg­ölt, a katonai éléstárban pedig sok ezer köböl gabonát és nagy élelemkészletet hamvasztott el. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy Kassa házai között nem találunk középkori épületet, főkép ha figyelembe vesszük azt is, hogy az épületek gyakrabban cseréltek gaz­dát, akik a restaurálást és átalakítást évszázadokon át koruk ízlésének és saját igényeiknek megfelelő módon végeztették. Az ősi építkezésből némi maradványokat legfeljebb egyes házak kapubejáratának ősi ülőfülkéiben, ajtó- vagy ablak­kereteiben, záró- és gyámköveiben és az alapépítmények, vagy a pincék hatalmas falaiban és bámulatos boltozatában találunk. Az építés régi jellegét mutatja még némely ház utcára néző emeletének két szobás és három ablakos hom­lokzata, mélyre nyúló keskeny és sötét udvara, amit a hely­lyel való takarékoskodás tett a városok belterületén indo­kolttá. A belvárosi házak az oválisán húzódó Nagy-utcán, to­vábbá a Kovács- és Mészáros-utcán épültek. Ezt a két utcát a Nagy-utcával közök és sikátorok kötötték össze. A bel­város képe így festett: a felső kapun befolyó Csermelypatak a város piacát két részre osztotta. E patak a mai Immaculata­szobor északi oldala táján két ágra szakadt és szigetbe zárta a mostani felső parkot, a színházat, a Szent Orbán tornyot, a dómot, a Szent Mihály kápolnát, a körülötte lévő egykori belvárosi temető területét (a jelenlegi Szent Korona parkot), amelynek végén előbb iskola, később 1703-tól kaszárnya ál­lott. A Csermelypatak két ága a mai Szent Korona-téren egyesült és tovább folytatta útját a déli külvároson át a Hernád felé. A belvárosban bárhol átugorható vagy átléphető kicsi patakon át, amely egykor a köztisztaság és a higénia szem­pontjából óriási szolgálatokat tett, kényelmi szempontból és a járművekkel való közlekedés céljából több-kevesebb, 1660­301

Next

/
Thumbnails
Contents