Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)
Kassa Története - Kassa régi bíráskodása
resztény vallás szentségeit kiszolgáltatják, vagy az Oltáriszentséget őrzik. A többi épületek, vagy helyek menedékjoga teljesen megszűnt. Ha valaki a templomba menekült, a templom gondnoka anélkül, hogy az egyházi felsőbbségével tárgyalna, azonnal köteles az asylánst kiszolgáltatni, akit a világi hatóság lehetőleg minden zaj nélkül tartóztasson le. Ugyanez a világi hatóság ítéli meg a bűntény asylumjogi jellegét s ha ez a rendeletben foglaltak egyike, a büntető eljárást azonnal megindítja a tettes ellen, mintha nem is lett volna menedékhelyen, ha pedig a bűnténynek van asylumjogra igénye, a tettest visszaszállítja arra a helyre, ahonnét kihozatta. Az eltitkolás, vagy szökésnél segédkezés, büntetéssel és pénzbeli kártérítéssel jár. Esterházy Károly egri püspök 1777 január 2-án felszólítja egyházmegyéje plébánosait és szerzeteseit a helytartótanács rendeletének pontos betartására. Ha azonban valamely hatóság a tettest visszaküldené az asylum helyére, jelentsék ki, hogy a tettest át nem vehetik, mert a templom nem lakóhely, ahol valaki huzamosabb ideig tartózkodhatnék. Az újabb korban, midőn az igazságszolgáltatás már humánusabb, a büntetőtörvények is enyhébbek lettek, a közbiztonság is javult s a világi bíráskodás enyhítése szükségtelenné vált, a menedékjognak gyakorlati jelentősége is mindinkább megszűnt. A legújabb egyházi törvénykönyv 1179. kánonja is csupán annyiban alkalmazza, hogy ha valamely bűnös a templomba menekült, hacsak a szükség nem kívánja, a püspök, vagy legalább a templom igazgatójának beleegyezésével távolíttassék el. 8 » » • A kassai tanács bíráskodási jegyzőkönyve a „Protocollum Actorum Iudiciariorum" őrizte meg számunkra a városban történt bűnügyi eseteket, bírói tárgyalásokat és ítéleteket. E gazdag levéltári anyagból csupán néhány kortörténeti szempontból jellegzetesebb adatot mutatunk be: A városi tanács 1567-ben Chanady Imre lelkészt, akit Alaghy János lakóhelyéről kiűzött, Kassára menekülve itt R „Ecclesia iure asyli gaudet ita ut rei, qui ad illám confugerint, inde non sint extrahendi, nisi nécessitas urgeat, sine assensu Ordinarii, vel saltem rectoris ecclesiae." Codex Juris Canonici, can. 1179. 258
