Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa régi bíráskodása

fellebbezésnek is volt helye a felsőbb fórumhoz, a tárnokmesterhez, vagy egyenesen a királyhoz. Az ítéletek hozásában az isteni és emberi törvényeknek való elégtételnyujtás, a lelkiismeret és a társadalmi rend kiengesztelésének szempontja jutott kifejezésre, „hogy mind a királyi város igaz törvényének s mind az Isten igazságának elégtétele legyen." A halálos ítéletnél a bíróság lelkitanítót, lelkipásztort is bocsátott az elítélt rendelkezésére, hogy lelki vígasztalásban részesüljön, „hogy Istenével és felebarátaival megbékélvén, dolgairól is disponáljon." Mivel a büntetés célja nemcsak a cselekmény megtorlása, a gonoszság kiirtása, hanem attól másoknak az elriasztása, elrettentése is volt, ezért szabta meg az igazságszolgáltatás a nyilvános megszégyenítést, a bűnhődés olykor undorító, borzalmat keltő módjait, amelyek leginkább a kivégzéseknél fordultak elő. Régebben a büntetés nemei igen szigorúak, sőt olykor embertelenek voltak. De a lelki nyerseségnek és eldurvulásnak szomorú jele nyilvánult meg abban is, hogy a kegyetlen büntetéseket és kivégzéseket látványosságnak tekintették, amelyeken a kíváncsi emberek, főkép a nők, mindenfelől tömegekben csődültek össze. A régebbi büntetőkódex hatvannál több bűncselekményre szabott halálbüntetést. Ezekhez tartoztak különösen: a szándékos emberölés s benne való segédkezés, rablógyilkosság, útonállás, rablás, a lopás súlyosabb esetei, fosztogatás, paráznaság, házasságtörés, magzatelhajtás, gyújtogatás, kuruzslás, istenkáromlás, felségsértés, a hatóság gyalázása, katonák szökése, árulás, stb. A büntetések, a tett neme és gonoszságának fokához mérten, rendszerint a következők voltak: a leggyakoribb az elzárás, bebörtönzés, a városháza előtt felállított szégyenfára, a pellengérre való kiállítás, a kaloda, a botbüntetés, amit a férfiakra és nőkre egyaránt alkalmaztak. A hóhér a bűnöst vaspánttal a dereshez erősítette s a városháza vagy a bíró háza előtt a körülálló kíváncsiak szemeláttára bottal, bikacsökkel, lapátalakú eszközzel, olykor egyszerre három pálcával verte a tettes mezítelen hátára a kiszabott ütéseket. Az idegen bűnöst a bakó olykor csupán csak kivezette vagy kivesszőzte a városból. További büntetésnemek: a pénzbír251