Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - A csehszlovák megszállás húsz esztendeje

Ez a gyilkos merénylet mérhetetlen felháborodást keltett a kassaiakban s a nyomorba jutott család fölsegítésére gyűjtést indítottak, aminek eredménye pár nap alatt 15 ezer korona volt. A terror e napjaiban, amikor valóságos irtóhadjárat indult meg a magyar nyelv és a magyarság ellen, elkövetkezett 1919-ben a szabadság ünnepe: március tizenötödike. A kassaiak e napon a magyar trikolor jelképéül vörös fonállal átkötött hóvirágot tűztek fel és nagy szívfájdalommal zarándopoltak a Szent Mihály kápolna déli oldalán 1906-ban felállított s Kassa magyarságát jelképező Honvéd-szoborhoz. Hóvirággal, koszorúkkal díszítették annak talapzatát s a Himnuszt, a nemzet imádságát s a Kossuth-nótát énekelték. Az őslakosságnak ezt a hazafias megnyilatkozását azzal torolta meg a csehszlovák magyargyűlölet, hogy a következő nap éjjelén fegyveres járőrök leszaggatták és letördelték az utcán a magyar cégtáblákat s rálőttek arra, aki a zajra az ablakon kinézni merészelt s harmadnapra, március 17-én hajnalban a trencséni 74. gyalogezred csehszlovák katonái a 15 tonna súlyú bronz Honvéd-szobrot ledöntötték. Ez utóbbi barbár tett hírére már délelőtt nagy tömeg gyűlt össze a ledöntött emlékmű körül s a Himnuszt és a Kossuth-nótát énekelte. Erre a szobor talapzatához kivezényelt őrtálló katonák egyike fegyverét a plébánia előtt álló sokaságra elsütötte s ördög Ilona 37 éves háztartásbelit és Hervacsics Aranka 13 éves ujságárus leányt lelőtte. Az előbbit homlokán, az utóbbit nyakán találta a gyilkos puskagolyó. A mártírokat a plébánia udvarára vitték s a paróchia kertjén át mellékutcákon szállították el a köztemető halottas házába. A katonai hatóság erre elzáratta a Fő-utcát, gépfegyveres osztagokkal árasztotta el a várost. Sekáč Ján zsupán (az előbb még Kassán kedvelt Székács János hadbírószázados) magyar nyelvű hirdetményben nyugalomra intette a magyar közönséget, a lehető legélesebben ítélte el a sajnálatos eseményeket s a szerinte „felelőtlen elemek" által elkövetett barbár rombolást és megígérte a tettesek legszigorúbb megbüntetését. Ugyanezt ígérte a zsupán a városi tanácsnak is, amely fölkereste őt, hogy a magyarság kegyelet érzése ellen elkövetett sérelmekért elégtételt kérjen. A zsupán ezután még nyomtatott röpcédulákat is oszto222