Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa az 1867-iki kiegyezés után

KASSA AZ 1867-IKI KIEGYEZÉS UTÁN szári udvar elericezettnek látta az időt, hogy Magyarországot Ausztriába bekebelező ősi szándékát megvalósítsa. Ennek a célnak érdekében egész kormányzati rendszerét mozgósította, hogy a magyarságot megfossza nemzeti jellegétől és az örökös tartományok népébe olvassza. 1852-ben elrendelte a német nyelv használatát az egész vonalon, hivatalokban és azokon kívül. Ezt a nyelvet tette meg a tanítás nyelvévé is az iskolákban. Ezért kivette az 1851—52-ben nyolc osztályúvá lett kassai gimnáziumot 1853-ban a premontrei tanárok kezéből s azt 1861-ig világi német tanárokra bízta. Ámde meddőnek bizonyult minden beolvasztó törekvés. A szabadságáról, függetlenségéről és nemzeti jellegéről lemondani nem tudó magyar nemzet eltűrt minden méltatlanságot és erőszakot és néma megadással várta igazságának a diadalát. Ez időben, 1852 augusztus 10-én három napra, majd 1857 augusztus 31-től szeptember 3-ig meglátogatta Kassát I. Ferenc József, akkor még az ország megkoronázatlan fejedelme. Ez utóbbi alkalommal megtekintette a Kassán rendezett első ipari kiállítást is. 1858-ban indult meg Pozsonyból Kassára az első rendszeres postajárat. Ez évben létesült Kassán a reáliskola, a Balassa Zsuzsanna-konviktus épületében, német tanítási nyelvvel. A Bach-rendszerrel való kísérlet csődöt mondott. Az 1860 december 20-án egybehívott országgyűlés nem hozott ugyan semmi eredményt, ámde közbejöttek olyan események, amelyek megtörték az erőszakot és engedékennyé tették a magyar nemzetet letiporni akaró szándékot. Az 1859-iki olaszvilágosi fegyverletétel után az osztrák csá215