Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa külső képe, kulturális és társadalmi élete a XIX.század első felében

lete. A keleti oldalon: a Fekete Sas-szálló, vármegyeháza, Szirmay Pál háza, a Soós-ház, Spielmann-ház, a városháza, a Lőcsei-ház, az egykor Jezsuita, ez időben premontreitemplom, rendház és kollégium, az Andrássy-ház, a franciskánus, ekkor már szemináriumi templom és a szeminárium, a nemesi konviktus épülete és a felső kaszárnya. A Fő-utcát a Kovács- és Mészáros-utcával keskeny sikátorok kötik össze. Kelet felé: a Franciskánus-utca, a Glotzkótelek mellett húzódó utca, a Jezsuita-, a Malom-utca. Nyugatra a Mészáros-utca felé: a Fegyverház-, Sörház-, Apácaés a Lakatos-utca. A Mészáros-utcán találjuk: az orsolyák és domonkosok templomát és kolostorát és a br. Fischer-házat. A Forgácsutcán a gr. Péchy-házat. A Malom-utcán: az evangélikus templomot, a Fazekas-utcán a Hóhérbástya mellett a reformátusok templomát s a Kovács-utcán a premontreiek gimnáziumát. A Fő-utca déli folytatásában nevezetesebbek: Lábossy kanonok, Lederer vendéglős és Winkler nyerges háza. Délre: az ispotály és a Zöldfa-vendéglő. Az alsó, középső és felső külvárosban többnyire szabályos utcák vannak, szolid anyagból épült nyaralókkal, falusi jellegű házakkal, kertekkel és gazdasági épületekkel. Kassa műveltebb őslakos polgárainak érintkezési nyelve e korban magyar, német és szlovák nyelv. A literatusok latinul is beszélnek, s kultiválják a francia s részben az angol nyelvet is. Divat az idegen szavak használata s azt a művelt társalgás bizonyos föltételének is tekintik. így alakul ki a legjobb körökben is az a keveréknyelv, amelynek felvidéki emlékei ma is élnek. Az őslakosok életformáján rajta van még az évszázados hagyományok nemes verete, amely a józan, dolgos, egyszerű házi korlátok közt mozgó, patriarkális, biedermajeri, családi, csendes, szerény polgáréletben nyilatkozik meg. A hétköznapi egyhangúságnak változatosságot adnak a céhek gyűlései, kollációi, a magisztrátus-választás, a színház, a farsangi társas összejövetelek, az ünnepnapok istentiszteletei, a nyári vasárnapokon és ünnepeken a délutáni kisebb-nagyobb kirándulások és lövészversenyek. A városban többnyire csak télben lakó nemesség gazdag, 178