Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa külső képe, kulturális és társadalmi élete a XIX.század első felében

KASSA KÜLSŐ KÉPE, KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI ÉLETE A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN XIX. század első feléből fennmaradt kútfőink gazdag anyagot nyújtanak Kassa szellemtörténeti mozzanatairól, külső képéről, műemlékeiről, kultúrintézményeiről, lakóinak foglalkozásáról, gazdasági, társadalmi és kultúréletéről és szórakozásairól. Levéltári okmányaink, a városi tanács jegyzőkönyvei, hivatalos iratai, hirdetései, a fönnmaradt nyomtatványok, plakátok, újságok, naptárak, iskolai és más értesítők s írók munkái, akik mint szereplő személyek, vagy szemtanúk írásaikban hitelt érdemlő módon mondják el Kassán szerzett tapasztalataikat, mind oly történeti adatokat tárnak elénk, amelyek alapján magunk előtt láthatjuk s megismerhetjük a száz év előtti Kassát. Az írók sorában különös figyelmet érdemel a svéd pomerániai származású, Kassán 1815-ben polgárjogot nyert és itt 1832-ben elhúnyt Thiele Joachim Kristóf orosz cári főtanácsos, francia nyelvtanár, aki Szepesházy Károly kassai kerületi biztossal együtt írt „Merkwürdigkeiten des Königreichs Ungarn" 1821-ben megjelent művében s aztán is „Das Königreich Ungarn" című munkájában a harmincas évekig szerzett lapaszatalatait megörökí

texte. További adatokat találunk Tutkó József 1861-ben megjelent „Kassa történeti Évkönyvében", dr. Plath József „Kaschauer Kronik" címen 1860-ban kiadott munkájában. Hunfalvy János 1860-ban Dornstadtban megjelent . „Ungarn und Siebenbürgen" című könyvében, Henszlman Imre „Kassa városának ó német stylű templomai, Pest, 1846" c., gr. Dessewffy József, gr. Csáky Emánuel, Kovacsóczy Mihály, Dulházy Mihály és mások kisebb dolgozataiban és följegyzéseiben. Kassáról szóló leírásaink kiemelik a városnak szőlőhe176