Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa története a XIX. század első felében

asszony hava 13, 16, 20, 22, 24, 27, 30 és Böjtelő hava 3, 6, 10, 11-kén tartandó farsangi alorczás Tánczmulatságok. A vállalkozók ezen mulatságoknak míveltebb ízlés szerint leendő elrendeltetését, és ez által a nagy érdemű minden renden s rangon lévő tellyes című Közönség megelégedésére eszközlését tűzvén ki, iparjuk czéljából a ns. Város által e végből tett többrendbeli építkezésük felett, magok részéről semmi fáradságot és költséget nem kíméltek, hogy valamit a tánczterem újabb ízlésű kiékesítése, fényes kivilágítása és a konyhának árszabály szerint kiszolgálandó jó készületű ételek, italok és enyhítőkkel az elegendőségig lett ellátása, úgy hasonlóan a kiszolgálat pontossága és a hangászkarnak (melly Lennei és Strausz uraknak e végre meghozott legújabb szerzeményeivel kedveskend) Friedel Ferencz úr vezérlete alatt a helybeli körülményekhez képest a legtökéletesebben lett elrendeltetése által minden méltányos kívánat kielégíttessen. A ns. városi Rendőrség hozzájárulásával megállapított Tánczrend. Bevezetés. 1., 2., 3. keringő. 4. Mazúr. 5. Keringő. 6. Quadrill, 7. Cotillion. Nyugóra. 1. Keringő. 2. Nemzeti. 3. Keringő. 4. Cotillion. 5., 6. Keringő. Felsőbb rendelések következésében semmi egyéb nyilvános helyeken álorczás mulatságnak helye nem lévén, figyelembe kívánjuk vétetni a vállalkozók, hogy ezen mulatságokba, valamint sem szerzetes, sem más, a szemérmet sértő, és undorodást okozható öltözetű álorczásoknak bémenet nem engedtetik, úgy hasonlóan, hogy az álorczások illetlen maguk viselete esetében, a jelen leendő polgári biztos oltalmára számot nem tarthatnak. Cseléd öltözetűeknek bémenni nem adatik. Kassán, Boldogasszony hava l-jén 1839. A vállalkozók. Beléptidíj egy személyért 20 kr. p. p. viaszk-, vagy milligyertya világításnál 30 kr." Ezt a nemes szociális munkát Kassa társadalma oly lelkes, megértő készséggel és sikerrel karolta fel, hogy a koldulás megszűnésén s a szegények gondozásán kívül, 1840-ben a Flórián-utcán egy „Ferdinandeum" nevű kisdedóvó is létesült, amelyet Ocskay Antal kassai megyéspüspök ugyanezen év május 31-én ünnepélyesen fölszentelt. De mert időközben a gondozásra szoruló szegények és koldusok száma annyira felszaporodott, hogy az önkéntes felajánlásokból és a gyűjtésekből befolyt összeg nem volt már elegendő, „elannyira, hogy — a városi tanács megállapítása szerint — a fáradozási és vagyon áldozattal hűségesen kezelő nőegylet bejelentése szerint, ezen jótékony intézet 170