Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa története a XIX. század első felében

KASSA TÖRTÉNETE A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN XIX. század hajnalán a napoleoni háború zajló hullámverését a hadszíntértől távollévő Kassa is meg­érezte. A várost a nemesi fölkelés, a hadi készülődések, a ga­bona* és hadiszer-lerakatok központjává tették. Alvinczy Jó­zsef fővezér parancsára a gazdátlanná lett ferencrendi templo­mot katonai élelmiszer raktárnak, a kálváriái templomot és a Rozália kápolnát fegyver- és lőszertárnak foglalták le. A városi hatóság, amennyire az idők viszonyai enged­ték, most is mindent megtett Kassa fejlődése érdekében. Mi­vel az erődítmények harcászati jelentősége megszűnt, az öt­száz éves városfalak és sáncok gyűrűit fokozatosan eltüntette, hogy azok új épületeknek és utcáknak adjanak helyet. Az alsó kapunál a már 1713-ban szétrombolt fellegvár utolsó maradványait is elhordatta és 1803-tól már egyenes út nyílt meg a déli külvárosba s Bárca felé. Hasonló sors érte a bás­tyákat, kapukat, a malomárok balpartján épített védgátakat, ravelinokat, aminek folytán az 1800-as évek elején még ősi város csakhamar új képet nyert. Jelentős mozzanat Kassa történetében az az esemény, hogy I. Ferenc király előterjesztésére VII. Pius pápa 1804 augusztus 5-én megalapította az egri püspökség területéből kihasított Kassa egyházmegyét. Szabó András esztergomi pré­post-kanonok, az első kassai püspök (1803—1819) 1804 decem­ber 14-én vonult be a gróf Sztáray Albert, Szép Mária és Sve­dákné Rohinszky Teréz tulajdonosoktól megvásárolt házak, illetve telek átalakításával létesült rezidenciájába. December 18-án az ősi Szent Erzsébet dómban történt beiktatásával át­vette az Abauj, Sáros és Zemplén vármegyékre kiterjedő egy­házmegyének a kormányzását. 1 1 Plath J. Kaschauer Chronik című könyvében írja, hogy Szabó püs­156

Next

/
Thumbnails
Contents