Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Kassa története a XIX. század első felében

KASSA TÖRTÉNETE A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN XIX. század hajnalán a napoleoni háború zajló hullámverését a hadszíntértől távollévő Kassa is megérezte. A várost a nemesi fölkelés, a hadi készülődések, a gabona* és hadiszer-lerakatok központjává tették. Alvinczy József fővezér parancsára a gazdátlanná lett ferencrendi templomot katonai élelmiszer raktárnak, a kálváriái templomot és a Rozália kápolnát fegyver- és lőszertárnak foglalták le. A városi hatóság, amennyire az idők viszonyai engedték, most is mindent megtett Kassa fejlődése érdekében. Mivel az erődítmények harcászati jelentősége megszűnt, az ötszáz éves városfalak és sáncok gyűrűit fokozatosan eltüntette, hogy azok új épületeknek és utcáknak adjanak helyet. Az alsó kapunál a már 1713-ban szétrombolt fellegvár utolsó maradványait is elhordatta és 1803-tól már egyenes út nyílt meg a déli külvárosba s Bárca felé. Hasonló sors érte a bástyákat, kapukat, a malomárok balpartján épített védgátakat, ravelinokat, aminek folytán az 1800-as évek elején még ősi város csakhamar új képet nyert. Jelentős mozzanat Kassa történetében az az esemény, hogy I. Ferenc király előterjesztésére VII. Pius pápa 1804 augusztus 5-én megalapította az egri püspökség területéből kihasított Kassa egyházmegyét. Szabó András esztergomi prépost-kanonok, az első kassai püspök (1803—1819) 1804 december 14-én vonult be a gróf Sztáray Albert, Szép Mária és Svedákné Rohinszky Teréz tulajdonosoktól megvásárolt házak, illetve telek átalakításával létesült rezidenciájába. December 18-án az ősi Szent Erzsébet dómban történt beiktatásával átvette az Abauj, Sáros és Zemplén vármegyékre kiterjedő egyházmegyének a kormányzását.

1 1 Plath J. Kaschauer Chronik című könyvében írja, hogy Szabó püs156