Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - II.Rákóczi Ferenc szabadságharca

ezer Lovas egyben állott is, ki látszott közülük mint ré­genten Saul. A Conventünk által ellenében lévő nagy házban lakott, egy télen mindenkor hozzánk járt devotio­ra. A felyül emiitett Cavalleria, vagy nemes Compániá­nak főkapitánya volt Halier Gábor Nagyságos Űr, a Vice kapitány pedig Steczel Kristóf, igen szép és deli termetű ifjú.' Az 1707. év decemberében tartott országos tanácskozás idején e hó 28-án Rákóczi udvarával s főtisztjeivel résztvett a jezsuiták kollégiumában a konviktusi diákok színielőadá­sán s végignézte a Mátyás király vitézségéről szóló, három óráig tartó színjátékot. Az előadáson Rákóczin kívül Telekes­sy István egri püspök, Bercsényi és hitvese Csáky Krisztina s nagyszámú főrangú közönség vett részt. A fejedelem kassai tartózkodása idejében indult meg 1705-ben a ,,Mercurius veridicus ex Hungaria" („Magyar­országi igazmondó Mercur") című, haditudósításokat tartal­mazó, a kassai jezsuiták akadémiai sajtójában nyomtatott kuruc újság. A magyarországi időszaki sajtónak ez egyik nevezetes őse Esterházy Antal gróf tábornagy kiadásában utóbb Lőcsén, majd Bártfán jelent meg 1711-ig. A kezdetben diadalmas kuruc szabadságharcot később balszerencse kísérte. Az 1708 augusztus 3-iki szerencsétlen kimenetelű trencséni csata után, a harcokban kimerült s köz­ben a franciáktól is cserbenhagyott ország adózó képességé­nek kiapadásához járult a katonákat megtizedelő pestis­ragálv 1 s a lengyel zsoldosok hazamenekülése. Rákóczi Fe­renc midőn látta, hogy a nemzeti küzdelmeket a siker remé­nyével tovább folytatni lehetetlen, 1711 február 21-én Len­gyelországba távozott. Az 1711 május 1-én megkötött szat­mári béke feltételeit nem fogadta el s inkább örökös szám­kivetésbe ment. A Kassa alatt megjelent császári hadak a külvárost feldúlták, a Hernád gátját szétrombolták. Esterházy Dániel vitézül tartotta a várost 3000 katonájával. A szatmári rendek a további vérontás elkerülése végett Kassa feladását határozták el. Esterházy ezt megtenni vonakodott és seregé­1 E pestisragály következtében Abaujban mintegy 47 község lakos­sága pusztult el, több helyen annyira, hogy a községek megszűntek lé­tezni. A földesurak ekkor idegen telepesekkel népesítették be birtokai­kat. 144

Next

/
Thumbnails
Contents