Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Történeti események Kassán a XVII. század második felében

TÖRTÉNETI ESEMÉNYEK KASSÁN A XVII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN z 1650-ik esztendő Kassán nagy jelentőségű a város történetében. Az 1646—47-iki pozsonyi országgyűlés XVII. és XVIII. t. c. szerint Kassán szabad vallásgyakorlatot biztosítottak a katolikusok és reformátusok számára és arra kötelezték a tanácsot, hogy az ezen konfesszión lévőknek templom, iskola, paplak építésére alkalmas és elegendő helyet jelöljenek ki. Vallásszabadság joga alapján a jezsuita atyák Kassán rezidenciát létesítettek, Kisdy Benedek egri püspök (1648— 1660) közbenjárására Jászóról Kassára helyezték vissza az egri káptalant és számára a ferencrendiek templomának a katonai szertártól fölszabadított szentélyét adták át istentiszteleti célokra. Pálffy Pál nádor befolyására csakhamar visszatelepedtek a ferencrendiek is, akik kolostorukban kaptak szerény lakást és annak udvari részén lévő Szent Antal kápolnájában végezték ájtatosságaikat. III. Ferdinánd király 1654. december 29-én Bécsben kelt okiratával, hogy a Jézus Társaságnak Kassán állandó rezidenciája legyen, a főkapitányok lakásául szolgáló királyi házat, amelyet a rend atyáinak a katolikus hitért kiöntött vére megszentelt, örök jogon a rendnek adományozta és benne gimnáziumot állíttatott. Kisdy Benedek egri püspök 1657 február 26-án Jászon kelt okmányával 40 ezer tallért, vagyis 60 ezer forintot adott át oly célból, hogy a rend kassai kollégiumában „Studium Universale", „Academia" állíttassék fel s 1659-ben 20 ezer tallérral a Mosdossi házzal és a gönyűi birtokkal papi szemináriumot alapított. Kívánta, hogy az Academia mindenkor Kassán maradjon, de ha ez nem volna lehetséges, vitessék át 10 129