Wick Béla: Kassa története és műemlékei (Kassa. Wiko, 1941)

Kassa Története - Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György kora

dott, mivel a menyasszony az úton megbetegedett, így csak néhány napi késedelem után folytathatta útját. 1626. március 1. reggelén érkezett meg a menet Eperjes felől a város határához s a Hernád-folyó keleti oldalán a híd közelében állapodott meg, ahol megvárta az ünnepélyes bevonulást. Kilenc óra tájban Bethlen is megérkezett 2000 főnyi kíséretével a Hernád-híd nyugati oldalán felállított díszsátrakhoz, hogy fogadja aráját, akinek átkelését megkésleltette a bajor és brandenburgi követek között az elsőségen támadt vetélkedés. Ennek eloszlatása után történt meg a fejedelmi jegyesek találkozása. Kemény János, Bethlen udvarnoka, a későbbi erdélyi fejedelem, önéletírásában mint szemtanú a következőkép adja elő a találkozás s a nászünnep lefolyását: ,,Anno 1626. én fordulván 19. Esztendőben nem régen ezek után, midőn a Nász Népe a Fejedelem Aszszonynyal Kassához érkezett vólna, a Fejedelem is nagy pompával mène ki s excipiálá őket, maga virágos vont ezüst köntösében, nusztal béllett galléros mentében koltsos tollasson, mind maga, mind fő lova. Minek előtte a szembe létei lőn, nagy contentio vala a Méltóság felett, a Bavariai Elector és Brandenburgi Elector fő Követtyei között, a Bavarus egyébb időben az Imperialis Session elsőbb lévén, a Brandenburgusnál, itt is azt kívánta, amaz pedig ellemben azt állította, hogy ő nem tsak követ abban az állapotban, hanem öröm Atya, Anya képében, loco Patris et Matris vagyon a Fejedelem Aszszony mellett, a mellyért őtet illeti az elsőség, mintha az Attya, vagy Battya az helyén, az, aki tartotta jelen vólna Személly szerént, bátor az Bavarus is Személly szerént, de az alkalmatosság azt kívánná, hogy a becsület néki adatnék, mint Atyának ez végett a pompa sokáig tsak hellyben állott mindenik felöli — amazok a Fejedelem Aszszonnyal a Hernád vizén túl a Hegy alatt, emezek a Fejedelemmel innen a Város felöli — praevaleála azért a Brandenburgus része, járulván a Római Császárnak és több Imperialis Fejedelmeknek, Electoroknak, s követtségeknek is tettzések. A Brandenburgus képében vala egy Gróff Svarczenburg régi nemzetes, termetes ember, eszes Tanátsos, és Udvari emberis, az Electornak leg belsőbb és nagyobb embere. Religiojában nem igen apertus ember, névvel Catholicus, mindazonáltal igen Austriacus, mint ki soha nem is hagygya az Electort a többi Evangelicus Fejedelmekkel 90