Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)

Sz. Erzsébet temploma Kassán

-O/? ábrázolja. Végre a

1 második emeleten előforduló csúcsívek még mindig elég tiszta idomuak és semmikép nem helyezhetők azon tekervényes kikanyarított csúcsívek közé, mellyek a' XV-ik században divatoztak. Egy más, a' kassai szentségházat hasonló művektől sajátosan jellemzőleg megkülönböztető vonás abban áll, hogy annak mestere sehol sem ismerte félre azon követeléseket, mellyeket a' merevebb kőanyag állított elé, mig más szentségházak épilői, még a' nürnbergit sem véve ki, e' követeléseket alig látszanak tekintetbe venni, midőn a' kővel úgy bánnak, mintha fa volna, 's az áttört mű jellemzetét annyira kitüntetni iparkodnak, hogy bennünk a

1 fa és annak ágbogainak eszméjét ébresztik fel. Ezzel ellenkezőleg a' mi szentségházunk, bármely oldalról tekintjük azt, szilárd tömeges leslet inulat a' szemnek, melly bár a' legkönnyebb idomokban van kivivé, még sem szándékozik semmit előállítani, mi kőanyagával nem férne össze, minélfogva is a' részeknek vas rudak általi összeköttetését olly kevéssé lehete felötlővé tenni, hogy fáradságba kerül, ha ez összeköttetést feltalálni akarjuk. A' legnagyobb értelmiségről azonban, mellyel mesterünk anyaga követeléseit az idom-ízléssel valóban csudálalra méltólag egyesítni tudta, a

1 harmadik emelet hat nagyobb toronykája tesz tanúságot, mellyeken az alakok kétszerezve vannak. A' második emelet hat tője egészen üres tért foglal körül, melly a' szentségnek a* rácsozat mögötti kitételére volt rendelve, e* tér e" szerint közepén legkisebb támmal sem bir, 's boltozata mégis a' 3, 4 és 5-ik emelet *s a

1 tetőzet egész nem csekély és legnagyobb, részint tömör tekintetű terhét maga felett viseli, különösen pedig a

1 hat nagyobb tornyocskák azok, mellyek a' harmadik emeletnek a"

1 tömöttség tekintetét kölcsönözik, minthogy még a

1 látszólagos anyagmag középtestének átmérője a" második emelet átmérőjének nem sokkal több, mint negyed részét teszi; és mind a"mellett szükséges volt a' tömöttség tekintetét különösen először is e

1 tornyokra, 's azután a' középtest oldaltámaira átvinni, 's még sem volt szabad egyik résznek sem nehéznek lenni, mert mindnyája középiám nélküli boltozaton áll. A' tornyoknál e' czél helyezetök által, még inkább pedig az által éretett el, hogy nem adatott nekik három oldalú prisma alakja, hanem minden oldalról annyira kivájattak, hogy ez által az anyagnak majdnem 2/

3 része megkíméltetett, holott, minthogy mindig az egész nagyobb látszólagos átmérő van előttünk, ez ébreszti a" tömegesség eszméjét. Ugyanez éretett el a* tárnoknál is, midőn azokat igen karcsuaknak hagyák, 's az egymás mögött felállítottak közt olly térközöket hagytak, miket alulról egyáltalában nem vehetni észre, mert e' térközök a' homloknézetben a' tárnoknak egymás mögötti felállításával, oldalnézetben pedig a' nagyobb tornyocskák által födöztetnek el. Csak e' felette elmés rendezet által juthatott oda mesterünk, hogy a' tömöttség aesthetikai tekintetét a" felső emeletek mód felett szükséges könnyüségével különös lángeszű módon öszszekösse; 's e' tekintetben szentségházunk minden más ismeretek felett, mint építészetileg szerkesztett szentségház, első helyet foglal el, mert minden más e' nemű építmény csupán a" szükségnek enged, és a' szentség kiállítására rendelt, 's e' szerint szükségleg üres emelete boltozata felett a' kőanyag követeléseivel kevéssé egyező, inkább a" famű-szerkezethez közeledő, áttört alkotmányt tart, melly átvésezetei következtében a' tömöttség minden eszméjét eltávolítja. Ezen eszme azonban, ellenkezőleg, mint más hasonló művekben, szentségháziinknál általában uralkodó, 's más részről egyszersmind az alsóbb emeletek felett álló felsőbbeknek valóban lángeszüleg kivitt toronyszerű vékonyítása által gyámolittatik; e" vékonyítás a' második emeleten kezdődik, hol a' tetőknek, mellyek a

; négyleges alakú tövek felett láthatók, a'középső test támainak legmesszebb kiálló fialaihoz az átmenetelt közvetítik, e' támok felső fíalainak az alsóbbak feletti bevonulása, 's a' nagyobb toronykák tetőzetének rézsuntos felfutása ismét a'nagyobb magasságban előforduló vékonyulás közvetítését segíti elő;