Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)

Sz. Erzsébet temploma Kassán

-O/? min a' későbbi öv hiányozik. Illy körülménynek tekinthetni végre a

1 négyszegű paizsot, mellyet a' jobb oldalon a' másod emeleti kép alakja (alkalmasint Lajos, sz. Erzsébet férje) visel. Az alsóbb négy kép jeleneteket ábrázol sz. Erzsébet életéből, t. i. mikép ez a' szegényeket és betegeket ápolja, miként férjétől búcsút veszen, végre egyik a' szentet asszonyai és házi papja marburgi Conrád társaságában ábrázolja. A' legfelsőbb idvezítönket a' keresztfán mutatja; azonban a

1 mellékalakok részint a"

1 nagy magosság (valami 43 láb), részint nem egészen ép állapotuk miatt, fájdalom, nem igen tisztán kivehetők *). A' következő táblán adom ez éjszaki kapu felső részét, t. i. a' második két karzat közti emeletet nagy ablakával és a' csúcsot. Ámbár a' többször idézett feliratban Krompholz építőmester állítja, mikép 1497. ő épité újra a' templom mindhárom megrongált csúcsait: mégis ez éjszaki csúcson az egyes idomok és alkatrészek tisztábbak levén a

1 nyugotiénál, legnagyobb valószínűséggel sejthetni, miként Krompholz ez utóbbin sokkal többet egészített ki és épített újra, mint az elöbbin. Jelesen a

1 három Robert Károlt, nejét Erzsébetet, és nagy Lajos királyt ábrázoló szobort az 1497dik évnél régiebbeknek tartom, ha stylöket tekintem, úgy szintén a' szobor feletti fiala legalább idomai egészben tisztább izlésü időszakban származtak; ugyanezt állithatni továbbá a' felső karzat díszeiről, úgy hogy Krompholznak újításra alig maradott egyéb, mind azon bonyolodott harangidomu díszek, miket a' szobrok közt látunk, és mellyek a' XV-ik század végének tökéletesen megfelelnek. Egyébiránt nem hallgathatni el egyszersmind, miként a' város nyugoti részéhez közel elvonuló dombok Albert ágyúinak legsikeresebb helyül szolgálhattak, miért is a" templom nyugoti homlokzata azoktól legtöbbet szenvedett, holott éjszaki homlokzata, a" város ez irányban közel dombokról nem környeztetvén, majdnem egészen régi, és minden esetre legépebb álapotjában jutott reánk. Ezen okból a'templomot kiegészítő rajzomban az éjszaki homlokzatot tevém alapul. Ugyan e' tábla második idoma a

? dél felé fekvő kaput és előcsarnokot mutatja, melly tanuságul szolgál, miként korcsosodott el az ó német styl a' XYI-ik században. Nevezetes az előcsarnok bal oldalán előforduló oszlopka, mellyet alig megfogható tévedéssel sok iró Mátyás király oszlopának nevez, holott a' magában csekély érdemű oszlopka e' megneveztetésére alig van e gyéb ok, mint az azon talált Mátyás czímere és hollója, és mi még többet bizonyít, maga az előcsarnok is, mint a' homlokzatára felírt 1541-ik év mutatja, alig létesíttetett korábban a

1 XVI-ik század közepe előtt. A' következő tábla leginkább az éjszaki kapu részleteinek van szentelve; ugyanis azon fordul el a' legalsóbb helyen ábrázolt gyönyörű levélszalag, azon az e' szalag feletti függő fiala vége, azon a' két alacsonyabb szobortetöcske (Baldachin), egyike egy bal, másika egy jobb oldalú horonyt foglalván el, mig a

1 magosabb szobortetöcskék a' déli kapuról, az oszlop és tő kezdete, valamint a

1 középső magasabb szobortetöcske a' templom belsejéről vevék. Ez utóbbi alatt sz. Erzsébet domborképe áll; azonban ez későbbi és művészileg alig becses munka levén, nem adám; mig a

1 tetöcske, ámbár az is már a

1 hanyatlás korából veszi eredetét, mégis egészben némileg igéző idomokkal bir. Nevezetes még, mikép ezen, a' közép hajó bal oldala második tövéhez ragasztott tetöcske, a' mennyire azt alsó részeiben vizsgálhattam, technikai tekintetben könnyűsége mellett is, egészen górszemü köböl van kifaragva. *) Legyen szabad itt azon ohajtásomat kifejezni, vajha valamint ezen, némi tekintetben művészileg is jeleseknek nevezhető kőképeket, úgy más régi, hazánkban előforduló szobrászali munkát is gyps lenyomatokban közelről és oktató egymás mellé állítással nemzeti museumunkban láthatnók.