Henszlmann Imre: Kassa városának ő német stylű templomai (Pest. [s. n.], 1846)
Sz. Erzsébet temploma Kassán
11 Kassától Rozgony mellett megveretett; és a' király még későbben t. i. 1342-ben e' segedelemre háládatosan emlékezeti vissza, midőn egy ez évben kelt Kassa városa polgáraihoz intézett iratában kimondja, mikép a' város neki akkor is nyújtott segedelmet, mikor hatalmának kötelékei csak kevéssé voltak még kiterjedve: „tempore quo adhuc funiculi nostrae potentiae nondum sic late fuissent extensi." Mind e" körülmények a' régibb irók tanúvallomásaival és a 1 nép szájában élő hagyományokkal kapcsolatban, majdnem kétségen kivül helyezik, mikép Robert Károly országa felső része legjelentékenyebb városának kedveskedni sok okot talált, 's igy vallásos hitvese által elömozditatta a' már több részeiben kész és felesége partfogójának szentelt templom további építtetését; és illy körülmények közt Erzsébet királyné segedelme egészen más színt ölt magára, mintha a' templom kezdetését egyenesen neki tulajdonítanék. E" véleményt és azt, hogy e' királyi segedelemmel jelesen az éjszaki kapu alsóbb része az első karzatig épült fel, még inkább erősíti azon valóban királyi dísz és gazdagság, mellyben e' kapu tündöklik, továbbá idomai, és arányai, mikben ellenvetés nélkül a'XIV. század első felének modora jellemeztetik. végre a" XIV. század végéből, vagy a* XV-ik század kezdetéből fenmaradt eredeti három szobor, mellyet e" kapu és a' felsőbb karzat felett látunk, és a' melly minden történetíró szerint, ki arról említést tesz. Robert Károlyt, hitvesét Erzsébetet, és fiait nagy Lajos királyt ábrázolja, és háládatosság jeléül ide tétetett a 1 későbbi építők által. Nem lehet itt meg nem érinteni e' kapu régibb voltának azon körülményét is, miszerint a' felette előforduló fal aránylag igen csekély vastagságú, midőn t. i. a' 76 lábnyi magosságra csak 2' 11 hüvelyknyi széles (Hasonlítsd a' kapuk alaprajzait előadó tábla III-ik számát): és mindazáltal e" fal, ámbár azonfelül századok által az éjszaki szeleknek és esőknek ki vala téve, még sem szenvedett kárt, mivel alkotásának modora és kövei elrakása a' legnagyobb pontossággal végeztetett be; ezzel ellentétben a" hasonidomu dél felett fekvő kapu, ámbár ez az idő visszontagságainak kevésbbé vala kitéve, és e" fölött sokkal újabb is, mindazáltal építtetésének épen a' miénkhez közelebb korának hanyagsága miatt sokkal roszabbúl levén alkotva, benne nevezetes repedések történtek, honnan e" kaput a* XVI-ik században egy egész magasságában felvitt új előcsarnok falaival és támjaival kellett erősíteni. mint azt alaprajzunk megkezdve mutatja. Tekintvén a" különféle kapuk alaprajzát, mellyet táblám előad, a' Il-ik szám alatti *). melly a" templom napnyugot felett levő két oldalkapué, legközelebb áll az I. szám alattihoz, ez a" valamivel régibb sz. Alihál kápolnához tartozván, mindkettejében a' főhelyet, egy ugyanazon idomú ívtámokról (Dienste) körül vett horony foglalja el, csakhogy a' II. szám alatt látható ívtámok nem egyenesen a' boltozat gerinczeibe mennek át, mert, mint azt a' templom elöoldalát képező táblám mutatja, oldalkapui nem végződnek csúcsívvel, hanem fekirányos kővel zárvák; minélfogva az ívtámok, ámbár kétségkívül ujabb eredetűek, minta' sz. Mihál kápolnának ívtámjai,mégis közelebb állanak, mint ezek.az antik oszlophoz, midőn oszlopfőket is viselnek; más részt a' kapu be nem fejezett alacsony csúcsíve felett a' régi idomú háromszegü csúcs oldaltornyaival fordulván elő, ezek meglehetős régi úgynevezett wimperget képeznek. Hogy a' középső kapu, (mellynek alaprajzát IV. száma b. betűje alatt adtam) a' magasabb domborképéigegykorú az oldalkapukkal, azaz a' XIV.szazad első feléből származik, a' mellett valamint helyzete a' két oldalkapu közt, ugy legalsóbb dombor képének stylje is, melly a' megváltó elfogattatását a' Geczemani kertben ábrázolja, világosan szól. Mikép alaprajza mutatja, e" kapu a' templom-falból nevezetesen *) Meg kell jegyeznem, mikép e 1 lábián az I. és II. szám alatti alakok kétszer nagyobb mértékben vannak előadva, mint a' millyen az ezen táblán látható lábmérlék. 3*
