Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és siremlékei (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1931)
A szt. Rozália temető
43 A pénztárnál részemre kiutalt 200 frtot mint óvadékot az árverelő kir. közjegyző kezébe szolgáltattam. Kassán, 1899. április hó 30. Éder Gyula tanácsnok." A tanács Éder Gyula jelentését elfogadta a közgyűlés a telekvásárlást jóváhagyta s a Forgács-telek a Rozália-alap tulajdonává lett. Ugyanezen 1899. évben még egy másik jogügylettel is történt a Rozália temető területének megnagyobbítása. A kassai róm. kat. plébániának betöltése s a javadalom átadása alkalmával oly értelmű szerződés jött létre Kozora Endre kanonok-plébános és a város között, hogy a plébános lemond a temetőkön gyakorolt fűkaszálás jogáról, a Rozálán levő szántóföld haszonélvezetéről s ennek fejében kárpótlásul 1400 frtot kap, amelyen köteles megvenni Palacsko Lajos és neje Schmidt Jozefa kassai lakosoktól az opáckai pallónál, a plébániai földek szomszédságaiban lévő 1 hold 628 • ölet kitevő szántóföldet. Az 1899. október 5-iki tanácsülés jegyzőkönyve e megállapodásról a következőket tartalmazza : „7626 sz. Éder Gyula tanácsnok jelentése a Rozália sírkertben fekvő s a kassai plébános által használt szántóföldek megváltása, illetve kicserélése tárgyában. A tanács a felhozott indokok alapján készséggel hozzájárul és a közgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében el is fogadja jelentést tevő tanácsnoknak azt a javaslatát, hogy a Rozáliához tartozó s a kassai róm. kath. plébánus által eddig szántóföldnek használt földterület haszonélvezete, valamint a plébánusnak a róm. kath. temetőkön eddig gyakorolt fűkaszálási joga a plébániai javadalom átadása alkalmával a város és az érdekeltek közös megegyezésével véglegesen és akkép rendeztessék, hogy a kassai plébánus a város kívánságát teljesítvén, örök időkre lemond a város területén lévő temetőkön gyakorolt fűkaszálási jogáról és a Rozália alapítványnak visszabocsátja szabad rendelkezései alá ama területet, melyet