Wick Béla: Kassa régi síremlékei XIV-XVIII. század (Košice. Szent Erzsébet-nyomda, 1933)

Schweyer Kristóf síremléke 1767-ből

153 „Contectus est . . . ad januam Ecclesiae, ubi lustralis est aqua (quemadmodum vivens delegit, ut mortnus ingredientium pedibus tereretur) Spect. D. Ferdinandus à Flachenfeld, Postarum per Hungáriám Superiorem Magister Supremus an. 1758. die 20. April." Magyarul; „A templom ajtajánál, ahol a szenteltvíz van, eltemettetett (miként életében kiválasztotta, hogy elhunyta után a belépők lábaitól tapostassék) tekintetes Flachenfeld Ferdinand úr Magyarország felső részének főpóstamestere 1758. év ápr. 20-án." (Fridrich História, 54.1.) Az elhúnyt nemes, szerény lelkületének és igénytelenségének bizonysága az a rendelkezése, hogy oly helyen temessék el, ahol sírját a templomlátogatók lábai tapossák. De igénytelenségének hirdetője a síremléke is, amely csupán nevének kezdőbetűit, halálának dátumát s hivatalának jelvényét tartalmazza. A kassai róm. kath. plébánia Halottak anyakönyvében Flachenfeld Ferdinand halálának pontos dátumával a következő bejegyzést olvassuk: „1758. április 15. Item S. D. Ferdinandus à Flachenfeld per Hungáriám superiorem Postarum Praefectus, annorum 50, sepultus est ad PP. Franciscanos, condonata quarta funerali, cum legeverit eam Ecclesiam." Magyarul : „1758. április 15. Flachenfeld Ferdinand úr Magyarország felső részének póstaprefektusa, 50 esztendős, a ferencrendi atyáknál temettetett el, a temetési illeték elengedésével, mivel ezt a templomot választotta." 5. Schweyer Kristóf síremléke 1767-ből. A karzatpillér nyugati oldalán találjuk. Anyaga : fehérmárvány. Alakja 60 cm.-es négyzet. A sírkövet díszítő családi címer: hasított pajzson balfelől ágaskodó oroszlán, jobbról lombos fa, a sisakdísz két ökörszarv között kinövő oroszlán.