Wick Béla: Kassa régi síremlékei XIV-XVIII. század (Košice. Szent Erzsébet-nyomda, 1933)

Címeres sírkőtöredék

100 jobbjában egyenes kardot tartva, sisakdísze a koronából növő pajzsalak. A körirat betűiből ennyi olvasható : GEN. D. ELISABETHAE MELDAE CONIYGIS . . . D . .. ON ... MDCXXXIAETATIS SVAE ANNOEVM XXI. Magyarul : „Nemzetes Melda Erzsébet úrnőé . . . feleségeé... (meghalt) 1631. életének 21. évében." A belső mező fölírásából csupán e betűk láthatók : „M.... CVBAT SVB ISTO LAPIDE" („Monumentum = síremlék. E kő alatt nyugszik.") A Melda családból való volt Szegedi István első felesége. (L. e mű 51. lapját.) A család egyik tagja, Melda András szenátor élénk szerepet játszott a XVII. század elején Kassán. Mint a polgárság képviselője 1604. okt. 27-én Varannay Andrással együtt küldetett ki Bocskay táborába, hogy a város feladása ügyében ennek vezérével Lippay Balázzsal alkudozást kezdjen. A következő napon Rejner Menyhért, Szabó György, Herczeg István és Vedáni Ferenc folytatják a tárgyalást, aminek eredménye volt, hogy okt. 30-án Lippay száz vitézzel bevonul a városba s a kassai polgárság leteszi kezébe a hűségesküt. Melda György városi szenátor részt vesz 1619-ben a Bethlen vezérével folytatott alkudozásokban. Melda Mihály 1620. febr. 5-én polgárjogot szerzett Kassán. Melda János 1698-ban a kassai mészáros céh mesterei és vénei között szerepel. — (Múzeumegylet évkönyve, 1887.) A Kassa-városi levéltárban 1561-től 1716-ig, a Melda családra vonatkozó okmányok száma : a titkosban 2, a nyilvánosban 16. 11. Címeres sírkőtöredék. Vörösmárványból való. Méretei : 95X95 cm. Alsó része hiányzik. A dómnak 1860-ban történt javítása alkalmával került elő s előbb a Fekete-sas épületében őrizték. Renaissance keretbe foglalt igen szépen kidolgozott takaróba foglalt címerpajzsán jobbjában ágat tartó vitézt, sisak-