Flórián Kata: A kassai német szinészet története 1816-ig (Prešov. Flórián Kata, 1927)
Kuntz, Berndt és Társa, Stőger 1793-1800
játszik. 1) Ugyanazon év júliusában a kassai színiházért pályázik a városnál, 2) nem tudva azt, hogy avval 1791. január 1-től már a bérlő rendelkezik. Ebben a kérvényben kiemeli, hogy gazdag gyűjteménye van szomorú-, víg- és színjátékokból. Rendes ruhatárral is rendelkezik és reméli, hogy különösen a „magas nemességet" kellemesen fogják meglepni a lovagdrámák során bemutatott régi német szokások és ruházatok. Schindlert értesítik is erről a kérvényről, mivel azonban akkor az egész színházügy még nem volt tisztázva, Berndt tagadó választ kap. így aztán az 1791/92. évadban Vasvárott, Sopronban és Kismartonban játszik, de nem igen mehet jól a dolga, mert több kérvényt ad be a morva kormányhoz, melyekben egymásután a troppaui, znaimi, iglaui és nikolsburgi színházakért folyamodik. 3) Miután azonban a válasz minden alkalommal tagadó volt, még a következő idényre is Sopronban marad. Az 1794/95- évadban Felső-Ausztriában kóborol, 1795. januárjában Wellszben van, onnan St. Pöltenbe megy. 4) Következő télen az 1797. évi góthal színházi naptár szerint Győrben vaax, úgy jön aztán Kassára, hogy itt nála szokatlan hosszú időt töltsön. Berndt műsorát még a fenti országokból hozta magával, mégpedig az egyes darabokat már cenzúrázóttan. Elérkezett ugyanis az az idő, amikor a színházi cenzura nem szövetséges társa és segítője többé a rendszeres színészetnek, hanem szőrszálhasogatásával továbbfejlődésének folytonos akadályozója. 1793. október 18-án megküldték az összes vármegyéknek a helytartótanács 15.166 sz. rendeletét azzal az utasítással, hogy az állandó és vándortársulatok felett szigorú ellenőrzést gyakoroljanak. Elrendelik továbbá, hogy Ausztriában ós Magyarországon ezentúl csiak olyan darabokat szabad minden további nélkül előadni, melyeket 1791. óta valamely bécsi udvari színházban már legalább kétszer eljátszottak. Minden uj darabot a cenzor tartozik tüzetesen megvizsgálni. Ez okból sajtóügyi osztályt szerveztek Budán a helytartótanácsnál, melynek egyik alosztályába osztották be a színdarabok ellenőrzését. Ugyancsak 1793-ban rendelték el, hogy a pontatlan szinigazgatók helyett a városok tanácsa küldje be harmadévenként a helytartótanács sajtóügyi osztályához az előadandó darabok címjegyzékét felülvizsgálat végett. 5) Minden előadandó, sőt a már előbb esetleg cenzúrázott darabra nézve is a budai censor által alkalmazott Norma, az u. n. „Leitfaden" szabályai mérvadók. Ennek a Leitfadennek alapját az a vezérelv képezte, hogy a színháznak erkölcsnemesítő hatást kell gyakorolnia ós nem szabad rossz példát mutatnia. Ebből a felfogásból indult ki aztán az a kicsinyes szőrszálhasogatás, amely minden hatalmas seesn!) Gothaer Theaterkalender auf d. J. 1794. 2) Kassai városi levéltár. Acta Theatr. 1791/2022. •T) Helytartótanácsi iratok. (1792. május.) 4) Kassai városi levéltár. Acta Theatr. 1799/732. 5) Bayer J.: i. m. II. 228. é& köv. 1. Váli: I. m. 430. 1, 52
