Flórián Kata: A kassai német szinészet története 1816-ig (Prešov. Flórián Kata, 1927)
Az uj sznház.
Hátra volt még a belső kiállítás, a nézőtér építése, a színpad felállítása, annak díszletekkel, szofittákkal és gépekkel való ellátása. Mindezt a kamarai adminisztrátor utasítása szerint szintén a városnak kell elkészíttetnie. A díszleteket Schrott Erasmus rajztanár festette, á kárpitos munkát a már ösmert Bienfait Albert vállalta. Mindezen munkálatok elvégzéséhez csaik öt hónap állott rendelkezésre, úgyhogy a végtelenségig elhúzódó sok hivatalos iratváltás mellett nem is csoda, hogy a kamara többszöri komoly figyelmeztetésének ellenére, a megnyitásig nem készültek el. A társulatával novemberben Kassára érkező Bulla tehát kénytelen volt előadásait a hiányosan berendezett színházban megkezdeni. 1) Talán ez is oka lehetett annak, hogy a pompás kassai uj színház megnyitása 1789. novemberében 2) a legnagyobb csendben ment végbe. Legalább is — mondja Czobor 3) — az egykorú iratok között legkisebb nyoma sincs ünnepi előkészületeknek, már pedig a tanácsülés! jegyzőkönyvek, melyeknek figyelme a legapróbb eseményre is kiterjedt, bizonyára nem hallgatták volna el a városi színház ünnepélyes megnyitását. — Adatok és akkori színlapok teljes hiánya folytán nem ismerjük az állandó színházban előadott első darab címét sem. Bulla előadásai alatt a belső munkálatok egyre előrehaladtak. 1790. januárjában kész a nézőtér 4) és elkészülnek egymásután a díszletek is. 1790. áprilisáig az egész nagy munka be van fejezve. A színház, mely Thalia oly sokáig hajléktalan papjainak több mánt egy évszázadon át állandó tartózkodást nyújt, fölépült. Az épület majdnem ugyanazon helyen állt, ahol a mostani: a város közepén lévő nagy téren, szemben a városházával. Egy keletnyugati irányban haladó egyenes két egyf orma részre osztotta : az északi részben a földszinten volt a kávéház, az emeleten a táncterem, a déli, a dóm felé néző részben több bolthelyiség és az emeletes színház kapott mellékhelyiségeivel együtt helyet. A színháznak egy fő és több mellékbejárata, a zenészeiknek külön bejáratuk volt. A főbejárattal szemben, az épület keleti részében állott a színpad. A nézőtér két részre oszlott : Az első volt az u. n. I. Platz, 2 zártszékekre osztott és 12 egyszerű paddal, a másik rósz .az u. n. II. Platz, mely 20 padból állott. Az első emelet magasságában 19 páholy volt és végül fent, a gallérián 26 félholdalaku és 1 zártszékekre osztott pad. A zenekar a színpad közelében foglalt helyet. 5) A színházépületben !) Bulla 1790. augusztus 10-én azt írja Lembergből Kassára: „...das dortige Theater im vorigen Jahre nicht zur zugesagten Zeit fertiggeworden ... die Dekorationen ... aiacih uinid nach verfertiget worden sind; uind folglich ein LöbJ. Magistrat die Gonade halben wind die Zeit des unvollendeten Theaters und der Deikorationen von meiner noch fehlendem Schuld abzutragen." Kaisisai vároisi levéltár. Acta Theatr. 1790/1840. 2) „ ... Provenientis a mense novembris ab habitis ludis comicis proventus ram Quiaies et quo oonversuis . .." Kasisai városi levéltár. Acta Tlheatr. 1790/955. 3) I. m. 147. 1. 4) Kassai városi levéltár. Acta Theatr. 1790/267. és 1790. évi tan. jegyzőkönyv. 50. 1, 5) U. ott. 1789/90. és 1790/91. évi lajstromok. 34
