Flórián Kata: A kassai német szinészet története 1816-ig (Prešov. Flórián Kata, 1927)

A rendszeres darabok győzelme. Hilverding, Mayer és Dietemayer. 1744-1784

Lustspiel vertreten die Wiener Theaterdichter: Weidmann, die zwei Stephanie, Hafner, Marinelli, Heufeld, Brandes, der Popularphilosoph Engel, der Theaterdichter der Ackermann'schen Truppe in Ham­burg: Bock, die Tragödie Gebler. Auch fremde Dichter erscheinen in Überarbeitungen, so Goldoni, Garrick, Ed. Moore, Voltaire, La Chaussée, Destouches, in Übersetzung der Frau Gotsched Regnard Beaumarchais. Auch Umarbeitungen von Shakespeare finden Platz: so Weisse-s Romeo und Julia, Richard III., und Heufelds Machbeth". Egyszóval Hilverding műsorának gerince a polgári dráma, látvá­nyosságként a katonadarabok szerepelnek. Midőn a társulat Kassára érkezett, ott csak egy oly épület jöhe­tett számba, amely kevés átalakítással nagyobb társulatnak hosszabb időre is megfelelt volna: a volt jezsuita kollégium üresen álló szín­háza. Hilverding tehát megtett minden lehetőt, hogy azt megkapja. Miután pedig a város és Péchy Gábor főigazgató nem tartották magu­kat illetékeseknek arra, hogy ez ügyben döntsenek, az igazgató ké­relme a budai helytartótanács elé került. 1) Közben azonban Kenyeres apát, jogakadémiai igazgató kívánsá­gára a város megvizsgálta a régi, már korhadt faépületet fűthetőségi szempontból és kiderült, hogy a fűtéssel járó tűzveszély miatt a szín­igazgató kérése semmi esetre sem teljesíthető. 2) Miután pedig a hely­tartótanács válasza szintén tagadó, 3) Hilverding kénytelen volt meg­felelő helyiség hiányában előadásait a piactéren deszkákból összetá­kolt bódéban tartani. Bizonyítékul az 1782. évi tanácsi jegyzőkönyv idevágó helyét idézem : „.. . ex rneris ligneis materialibus pro lusibus comicis extruictum Theatrum .. .". Ez az írott bizonyíték megdönti azt a téves állítást, hogy az u j színház 1781-ben épült és abban elsőnek Hilverding társulata játszott. Ezt olvassuk ugyanis nemcsak a ma­gyarországi szinészettörténetekben, hanem Klestinszky kassai sziné­szettörténeteiiben és a város összes topo-geográfiai leírásaiban is. 4) Ez a tévedés annyira gyökeret vert a köztudatban, hogy a kassai állandó színház fennállásának százéves évfordulóját nagy ünnepség keretében 1881-ben ünnepelték meg. Ez alkalommal készült Klestin­szkynek említett munkája. A tévedés felderítésének érdeme Czobor Alfrédot illeti, aki többször idézett művében elsőnek mutatott rá arra, mennyire alaptalan ez a feltevés, mivel 1781-ben még szó sem esett uj színház: építéséről. Ha Hilverding az uj színházban játszott volna, mint azt róla elterjesztették, bizonyára jobban sikerült volna vállakózása, mint igy. A deszkabódé a közönségnek tél idején édes kevés kényelmet nyújtott, hiszen a hideg és erős szelek ellen is alig tudta megvédeni. Fűtés nem 1) Kassai városi levéltár. Acta Theatr. 1781./714. 2) U o. Acta Theatr. 1781./749. 3) U. o. Acta Theatr. 1781 ./835. Klestinszky László: A kassai magyar színészet. 1781.—1877. Kassa, 1878. 31. 1.; u. az. A kassai magyar színház története rövid vázlatban. Kassa, 1881., 3. 1.; I. C. v. Thiele i. m. 119. és 133, 1, Korabinszky: Geogr. hist Lexikon v. Ungarn, Pressburg, 1786; Kassa város és Ahaujtorna vm. monográfiája (Szik­lay és Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai c. gyűjteményében. I. k. 196. 1.) 23

Next

/
Thumbnails
Contents