Flórián Kata: A kassai német szinészet története 1816-ig (Prešov. Flórián Kata, 1927)

Az első rendszeres darabok. Bodenburg Gertrud, a "Siebenbürgische Neuberin". 1762

annak a három embernek a bebörtönzését, akiknek ügyét csak gróf Csáky meggyőző erővel érvelő ismételt levelére vették alaposabb vizsgálat alá. Ennél aztán kisült, hogy egy csomó, tisztességes életmódjukat igazoló u. n. útlevelük van a palatínustól, Erdély helytartójától és a különböző városoktól, ahol játszottak. Mindezen okoknál fogva a három vádlottat 5 napi fogság után május 28-án ideiglenesen szabadlábra helyezték. Még előadásaikat is folytathatták junius 15-ig, mikorra a vádló érkezését jelezte, óvintézkedésül azonban elrendelték a kapuk őrzését, hogy a színészeket esetleges távozási szándékukban megakadályozzák.

1 ) Közben azonban majdnem megint baj támadt. A budai hatóság junius 9-i átiratában

2) kijelenti, hogy a színészek útlevelei nem feltétlen bizonyítékai erkölcsös életmódjuknak, mert midőn beidézték annak a háznak tulajdonosát, melyben ők Budán előadásaikat tartották, a háztulajdonos, ellentétben a palatínus által aláírt útlevéllel, kijelentette, hogy ő ezeket az embereket feltűnően gyanús életmódjuk miatt Isten büntetésétől való félelmében házából kiutasította (. . . homines istos ob nimium suspectam vitae suae conditionem metu pœnie Dei, domo sua exisse jussisse .. .)

3) A budai háztulajdonosnak ez a tanúskodása fontos adat a budai német szinészettörténetre: minden kétséget kizáróan megállapítja, hogy Boden'ourg Gertrud, Erdély híres reformátora, Budán is játszott. A kassai Bodenburg-ügy a tanúskodás által újra fenyegető formát kezdett ölteni. És ki tudja, hová fejlődött volna a dolog, ha a június közepén végre Kassára érkező Bodenburg váratlan fordulattal véget nem vet az egésznek. A megérkező Bodenburgot ugyanis azonnal letartóztatták és a katonai parancsnok elé vezették. Ennek adjutánsa kijelentette neki, hogy aid így jár el feleségével és leányával szemben, az megérdemli, hogy huszonötöt húzzanak rá. Bodenburg erre ugy megrémült, hogy visszavonta vádját és aláírt egy nyilatkozatot,

4) melyben beösmeri, hogy feleségét, leányát és Andrasch t csak bosszúból vádolta be és tőlük bocsánatot kér, amiért becsületükbe gázolt és jó hírnevüknek ártott. Állítólag egy Czigl Ferenc nevü bécsi ember bujtotta föl bosszúból, mert leánya kezét tőle megtagadta.

5) Az ügyet ezzel elintézettnek tekintették és a három vádlottat végleg szabadon bocsátották. Bodenburgnénak természetesen esze ágában sem volt előadásait folytatni. Alig várta, hogy hátat fordítson a városnak, ahol olyan keservessé tették számára különben is nehéz életét. Későbbi sorsáról keveset tudunk. 1766-ig legnagyobbrészt Szebsnben játszik, akkor végleg elhagyja ezt a várost.

e) 1767-ben és 1 ) Kaláäai vámoisá levéltár. 1762. évi tan. iratok. 221. sz. 2) U. oftt. 227. síz. •'!) U. ott. 277. SÍZ. 4) U. ott. -269. sz. 5) U. ott. 239. &z. 6) Mlibsdh: i. ni. 535. 1. 18