Alapy Gyula – Fülöp Zsigmond (szerk.): Jókai emlékkönyv. Jókai Mór születésének százados évfordulója alkalmából (Komárom. Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, 1925)

Rákosi Jenő: Jókai Mór körül

— 6 — mellékalakjait reális lelki valójukban, a megfigyelés biztosságával, egy anya szeretetével és a rajzoló művészi vonalvezetésével. Poétái színeinek nagy skálájához járult a magyar adomák humorának aranyozása és magának is adomázó kedve. Nemcsak témá* voltak adomaszerűek, de ha alakjait megszólaltatta, hosszas, szószaporító dialógok helyett, szinte epigrammává tömörítette beszédöket, sűrűn adomai csattanókkal. És végül az a csodálatos mesélő adomány. Mikor a magyar ember fejlődésében belenő az olvasásba s Jókai regényeit kapja a kezébe, úgyszólván újra éli azt a boldog gyermekkorát, amikor téli esték, régen hajnali fonó órák idején egy-egy jóízű fakis»mesemondó asszony vagy ember ajkán csüggött és elbájolt lélekkel kalandozott a népmesék tündérvilágában. Ilyen hittel és illúziókkal teljes mesemondó képesség nem adatott a világirodalomban is csak Apollo igen kevés kiválasztottjának. Nem csodálom, hogy egy előkelő, természetesen kiváló irodalmi ízlésű (más nem is lehetett) angol ember, mikor Jókait először olvasta egy harmadkézből vett, hozzá meg is csonkított, fogyatékos fordításban, ilyenfélét mondott: érdemes volna megtanulni nvagyaruí, hogy Jókait eredetiben olvashassa az ember. A regény mint epikai műfaj, leglazább műfaj, a legkorlátlanabb és legkevésbbé foglalható egységbe. Homeroson kezdődik, a görög alexandriai iskola geniális, nagyműveltségű regényíróin s a keresztény középkoriakon keresztül alkot remekeket az uj, újabb és legújabb korig. Egészben azt lehetne tán mondani: regény kétféle van. Az egyik, mely természetfeletti titokzatosságokkal dolgozik s melyek megfejtése, a reális, mindennapi élettei való kiegyeztetése a célja. A másik a köznapi élet anyagát s alakjait mozgósítja, s testi, lelki, szellemi tulajdonságaiknál fogva kiemeli köznapiasságukból és titokzatos, rejtelmes szint, erőt hatalmat és hatást ad nekik. Ami e kettő alá nem sorozható, az többé-kevésbbé vegyüléke a kettőnek. A legnagyobb elbeszélők a második kategóriába tartoztak s ezek között van a mi Jókaink. Az esztétika is igen gyönyörű tudomány, amely műfajokat állapít meg és törvényeket statuál. De olyan irodalmi alkotás, amely a törvényeknek teljesen megfelelne, nincs. Amt van, amit meg is tudnék nevezni, amely az akadémiák által őrzött kánonok és dogmáknak teljesen megfelel, mert nem költői ihletből keletkezett, hanem secundum regulás artis készült ; az korrekt iskolai példa lehet, de rossz és gyarló iparművészet és nem költői alkotás. A teremtésre felfűtött és ihlet által ösztökéli emberi agyvelő