Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

ket is. Annyira hihetetlennek tűnt fel az ötvenmilliós monarchia szétesése, hogy reálisabbnak látszott annak keretén belül a radikális követelések megvalósulása. A világesemények forgataga azonban másfelé terelte a szlovák politika útját. Ebben a tekintetben Tisza kormányának is erősen aktív része volt. Tisza, a nemzetiségek konok ellensége jobbnak látta a megnyugtatás politikája helyett az erős kéz politikáját. Alig volt nemzetiségi politikus, akit valamilyen módon meg nem rendszabályozott volna. Hodžát személyesen tartotta evidenciában. Büntetését, melyet a háború előtt királysértésért kapott, minden szokás ellenére és egyedülálló eset gyanánt a háború idejében megkétszereztette. Szlovákok, románok és szerbek ezrei ültek börtönben, éltek konfiniálva vagy álltak rendőri felügyelet alatt. A nemzetiségi vidékeken a lakosságra ráfeküdt a szolgabírói és csendőrkáplári önkény. Az erőszakosságok szinte belekergették a mérsékeltebb nemzetiségi politikusokat is a legradikálisabb szeparatizmus karjaiba. Így szövődött lassanként a testvéri viszony a bécsi cseh és szlovák kolónia tagjai között. Így jutottak a szlovákok a bécsi cseh maffia kötelékébe. Csehszlovák testvériség a bécsi Reichsratban 1917 május 30-a történelmi nap. A cseh képviselők a bécsi Reichsratban hitet tesznek a csehek és szlovákok testvéri egyesüléséről. Utána nyomban az összes szláv nemzetek képviselői proklamálják a nemzetek önrendelkezési jogát. Ilyen egyöntetű 76