Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

ciót kezdett, Jeszenszky Sándor a választás diktátora Tisza egyenes parancsára mindenkit törölt a jelölésből, aki a választójog híve volt. Hodža és Ferenc Ferdinánd Hodža Milánt családi hagyománya dinasztiaellenessé tette. Már nagybátyja, Hodža Michal Miloslav példájából megtudhatta, hogy a királyi szó és ígéret nem sokat ér. Itt azonban nem volt más választás és Hodža éppen a mult kudarcain okulva a dinasztiával való kapcsolatot egy nagy feltételhez kötötte. Ez a feltétel az általános választójog volt. Ha ez megvan, a nép nemzetiségi különbség nélkül urává lesz a parlamentnek, s akkor a Habsburgok becsapási módszere már nem érvényesülhet, hanem inkább az érdekközösségnek egy bizonyos neme. Ferenc Ferdinánd eleinte nem volt az általános választójog híve és Hodža, Vajda és Kristóffy szívós harcába került, amíg Ferenc Ferdinánd körében a választójog ellenségei vereséget szenvedtek. Mihelyt Ferenc Ferdinándot sikerült meggyőzni, hogy az általános választójog Magyarországon a konzervatív demokráciát jelenti, a trónörökössel való paktum lehetségessé vált. Ferenc Ferdinándot Magyarország nem magyarnyelvű nemzetei felszabadítóként várták, tudták, hogy a magyar feudálisoknak nem barátja, legfeljebb csak Zichy Jánoshoz fűzi személyes kapcsolat, de sem Tiszát, sem Andrássyt, sem Kossuthot nem szereti. Ferenc Ferdinándnak rendkívül megtetszett Popoviciu Aurél „Gross Oesterreich" című munkája is. Csakhamar érintkezés keletkezett a román politikus és a trónörökös között. Popoviciu aztán 5 Sebestyén József dr: Hodža Milán útja. 65