Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Harmadik fejezet: Hodža Milán szárnybontogatása

Hodža Milán lesz. Egy évvel később a Házat feloszlatják és az új választáson már hét szlovák, tizenöt román és négy szerb képviselő jut a parlamentbe. A közös klub elnökké Mihali Tódort, titkárrá pedig újból Hodža Milánt választja. A kis csoportnak a fiatal titkáron kívül legharcosabb tagjai Maniu, Vajda-Vojevod, Pop-Csicsó. Eleinte a németekkel is keresik a kapcsolatokat, Steinakker és Kremling még segítségére is vannak Hodžának a kulpinai választásnál, amennyiben az ott élő németeket felszólítják, hogy Hodžára adják szavazatukat. De egy egységes német frontot összehozni nem lehetett. A bácskai és bánáti katolikus svábok örökös harcban állottak az erdélyi szá

: szókkal. Különösen Lutz-Korodi, aki maga is szász képviselő volt, fordult a szászok politikája ellen. Annál nagyobb volt a barátság Hodža és a Magyarországon élő összes nemzetiségek között, különösen szoros kapcsolat fűzte a horvát diákokhoz és politikusokhoz és a bácskai szerbekhez. Supilohoz, a horvát vezérhez, a legintimebb barátság kötötte. Supilo nem tudott jól magyarul és főleg nem értett a kulisszák mögötti intrikákhoz. Hodža vezette be a politikai életbe és világosította fel sok mindenről, amit egy politikusnak tudnia kell. Kossuth mint kereskedelemügyi miniszter sokat foglalkozott politikával. Supilo azért tudott hozzá közelférkőzni, mert olasz nyelven nagyon jól megértették egymást. De Kossuth ezenkívül is könynyebben hozzáférhető volt bizonyos politikai áramlatok számára, mert európai nevelésben részesült és nem hatotta át a magyar sovinizmus. Arról is azonban Hodžának kellett Supilot felvilágosítania, hogy Kossuthnak úgyszólván semmi hatalma nincsen. 61